2 év alatt 10 milliárd eurós zuhanás jön
Most nem új programot jelentünk be, de az üzeneteink azért erősek lesznek – harangozta be a jegybank mai háttérbeszélgetését Hoffmann Mihály igazgató. Ennek megfelelően rögtön azzal kezdte: két év alatt akár 10 milliárd euróval, 22 milliárd euróra is mérséklődhetnek a jegybank devizatartalékai. Magyarán 2017-re közel harmadával szűkülhet a tartalék szintje.
3000 milliárd forint keres majd magának új helyet
A jegybanki mérleg alapján ennek megfelelően a bankrendszer forintlikviditása érdemben szűkülhet: a sterilizációs állomány (azaz a bankoknak a jegybanknál tartott 2 hetes illetve 3 hónapos betéteinek összege) jelentősen, 1000 milliárd forint alá csökkenhet. A csökkenés tényleg jelentős: jelenleg 4000 milliárd forint körül van az állomány, ami azt jelenti, hogy 2 év alatt 3000 milliárd forint kereshet magának új helyet. Ha a forgalomban lévő készpénzállomány az eddigi ütemben emelkedik tovább, az még további 500 milliárd forint körüli összeget adhat hozzá a 3000 milliárdos csökkenéshez.
Ez pedig minden bizonnyal alkalmazkodásra ösztönzi a bankrendszert – az összeg egy része a bankok állampapírállományát növelheti tovább, másik része pedig és a jegybank reményei szerint a piaci kkv-hitelezést bővíti majd.
A tartalék ilyen mértékű csökkenése első halllásra riasztónak tűnik, az igazgató azonban felhívta a figyelmet: az ország rövid távú külső adóssága is csökkenni fog, ennek fedezetével tehát nem lesz gond.
Mitől csökken a devizatartalék?
Egyrészt az önfinanszírozási programhoz (amit az ország külső kitettségének csökkentése érdekében indítottak) köthetően az Államadósság Kezelő Központ nem új devizakötvényeket bocsát ki, hanem forintból finanszírozza a lejáró devizakötvényeket, a devizát pedig a jegybanknál a tartalék terhére váltja át forintra.
Másrészt a lakossági devizahitelek kivezetésekor kötött, a bankok és az MNB közötti devizatenderek lejáratai is folyamatosan mérséklik a tartalékot.
Csökkenti a tartalék szintjét az is, hogy az euróban jegyzett állami devizakötvényeket az MNB devizatartalékból vásárolja (ez a REPHUN-vásárlás)
Szintén csökkenti a tartalékot a deviza NHP is: ez nem más, mint a jegybank által nemrég bejelentett 300 milliárdos keretösszegű hitelprogram. Januártól a bankok devizahitelt nyújthatnak azoknak a vállalkozásoknak, melyeknek bevétele jórészt devizában keletkezik. Az MNB 0 százalék kamat mellett nyújt forinthitelt a bankoknak, és ezt egy piaci árazású devizacsereügylet keretében euróra cseréli.
Mitől csökken a rövidtávú külső adósság?
A Guidotti-Greenspan-szabály néven ismert elmélet szerint a devizatartalékoknak fedezniük kell az ország rövid lejáratú, azaz egy éven belül lejáró külső adósságát. Ezért nagyon fontos, hogy a rövid adósság is csökkenjen a tartalékok csökkenésével kapcsolatban. Az MNB szerint ezzel nem lesz gond.
Egyrészt ugyanis a devizahitelek kivezetésének köszönhetően a bankrendszer alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez: leépíti külső forrásait.
Másrészt a devizaegyensúlyi és a devizamegfelelési mutató bevezetése illetve módosítása következtében csökken a bankrendszer swap-állománya, ezzel a rövid lejáratú adósság is csökkenhet. Erről a változásról itt írtunk bővebben >>
A tartalékok szintjét csökkentő deviza-államkötvény (azaz REPHUN) vásárlás értelemszerűen az adósságot is csökkenti. Az mnb nyáron kezdett devizakötvény-vásárlási programja keretében október végén már 200 milliárd forint értékű deviza államkötvény szerepelt.
Végül egy kis technikai segítséget is kap az adósságcsökkentés: az EU-transzferek elszámolásához kapcsolódó módszertant felülvizsgálják. Az EU-tól beérkezett, de még ki nem fizetett támogatások ugyanis eddig rövid külső adósságként jelentkeztek, a jövőben ezen változtatnak.
Nem lesz gond a Guidottival?
A jegybank szerint a jelenleg magas többlettartalékok szintje (az a szint, amivel a tartalék meghaladja a rövid távú adósságok szintjét) ugyan csökkenni fog, ám az előrejelzésük szerint a tartalék szintje nem esik a rövid kötelezettségek szintje alá.
Kérdésre válaszolva elmondták: a hitelminősítés szempontjából nem a tartalék csökkentése negatív tényező, hanem sokkal inkább az adósság csökkenésén keresztül a sérülékenység csökkenése pozitív tényező. A folyamatoknak a forint árfolyamára gyakorolt hatásával kapcsolatban feltett kérdést nem kommentálta a jegybank.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a plusz 1,38 pontos nyitás után emelkedett csütörtökön kora délutánig.
