Réczey Zoltán, a Buda-Cash Brókerház Zrt. vezető elemzője szerint a javuló foglalkoztatás és az emelkedő keresetek a továbbiakban is segíthetik a fogyasztás bővülését, amely mind nagyobb súllyal járulhat hozzá a gazdasági növekedéshez. Ezt a hatást rövid távon erősíthetik a devizahiteles elszámolások is.
Az elemző az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kifejtette: a decemberi bruttó és nettó keresetek 6,7 százalékos megugrása nagyobb az előző hónapokra jellemző 2-3 százalékosos dinamikánál, amiben azonban jelentős szerepet játszottak az év végi egyszeri hatások is.
Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője szintén úgy véli, hogy a rendszeres bérek emelkedése, valamint a családi adókedvezmények kiterjesztése jelentős megtakarítást és a vásárlóerő növekedését eredményezi, ami megmutatkozik majd a fogyasztásban is. Az elemző kedvezőnek ítélte, hogy az alacsony infláció ellenére a közfoglalkoztatástól megtisztított adatok szerint markánsan, a nemzetgazdaságban 4,3, míg a vállalati szférában 4,4 százalékkal nőttek a rendszeres bérek. Szintén pozitívumként említette a foglalkoztatottak számának mintegy 2,5 százalékos növekedését a versenyszférában.
Balatoni András megjegyezte, hogy a létszámbővülés ellenére a vállalatok által is egyre többször kifogásolt munkaerőhiány figyelhető meg, ami fölfelé hajtja a béreket.
Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője szerint ugyanakkor a múlt decemberi kiugró béremelkedés ellenére komolyabb változások nem várhatóak az idén a bérek alakulásában. Összességben a tavalyihoz hasonló 3 százalékos átlagos emelkedésre számít, és mivel az infláció az idén is 0 százalék körüli szinten maradhat, a reálbérek ugyanilyen mértékben növekedhetnek 2015-ben.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a 2014 decemberi 7,7 százalékos reálkereset növekedésben a rendszeres jövedelmek erőteljes emelkedése mellett az év végi mozgóbér-kifizetések bővülésének is nagy szerepe volt.
Az NGM további létszámbővülésre és reálkereset emelkedésre számít a GDP adatok, a folyamatosan javuló foglalkoztatottság és a csökkenő árak fényében. A pozitív folyamatok pedig kedvezően hatnak a lakosság jövedelmi helyzetére és hozzájárulnak a belső fogyasztás növekedéséhez is.
A Központi Statisztikai Hivatal közlése alapján mi is megírtuk, hogy 3 százalékkal nőttek az átlagkeresetek a tavalyi év hasonló időszakához képest. A korábbi időszakban teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 237 700 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 252 700, míg a költségvetési intézményeknél 209 700 forintot kerestek. Ez azt jelenti, hogy a
A legjobban még mindig az infósok és a bankárok keresnek, mindkét ágazat négyszázezer forint felett fizet, míg legrosszabbul a vendéglátás, mezőgazdaság és halászat dolgozói járnak.
Le az elvekkel, éljen a pragmatizmus! 
