Örvényben a Fehér Ház – de mikor mond le a külügyminiszter?
|
| Donald Trump amerikai elnök a washingtoni Fehér Ház rózsakertjében 2017. június 1-jén bejelenti, hogy kilépteti az Egyesült Államokat a 2015 végén Párizsban aláírt nemzetközi klímavédelmi egyezményből. (Kép forrása: MTI/AP/Pablo Martinez Monsivais) |
Fél évvel a beiktatása után Trump elnök történelmi léptékben mérve is páratlan politikai örvénybe került. Törvényhozási tervei elakadtak, elnöki rendeletei sorra buknak el a bíróságokon, külpolitikája kapkodó és kaotikus. Robert Mueller speciális "oroszügyi fővizsgáló" az elnök közvetlen munkatársai és családtagjai ellen jogi eljárást készít elő, ráadásul a hírek szerint az orosz vásárlók által lebonyolított Trump-ingatlanokat is bevonja a vizsgálatba. Ezen túl a Bank of Cyprust is vizsgálja, amely szintén érintett lehet a kérdésben.
A koronaherceg akcióban
Trump beiktatása óta az Egyesült Államok nemzetközi megítélése súlyosan romlott. Az elnök nekiment mindazon tartóoszlopoknak, amelyek az elmúlt hét évtizedben Washington globális hatalmát alátámasztották. Az európai és ázsiai szövetségeseket elbizonytalanította, kereskedelmi megállapodásokat törölt el, létfontosságú ökológiai kutatásokat lehetetlenített el, mindezekkel aláásva az amerikai globális hegemónia tekintélyét.
A nemzetközi tárgyalásos rendezésért felelős külügyminisztérium költségvetését egyharmaddal vágta vissza. Legfőbb külügyi megmondóembere 36 éves milliárdos veje, Jared Kushner lett, aki diplomáciai dilettantizmusa ellenére ma már Kína, Mexikó és a Közel-Kelet ügyeiben is döntő szóval bír a Fehér Házban. Egyes megfigyelők Kushnert „koronahercegként” emlegetik, aki kulcsszerepet játszik Trump egyre dinasztikusabb jellegű rezsimjében.
Az ellehetetlenült külügyminiszter
Tillerson külügyminiszter napjainkra a belső körön kívül találta magát, akinek nem osztanak kártyát a külügyi döntéshozatalban. Trump súlyos elfogultsága Szaúd-Arábia irányába az elmúlt hetekben ellehetetlenítette Tillerson törekvéseit is, hogy megoldást találjon a katari válságra. Tillerson feladata lenne továbbá az, hogy megvédje a védhetetlen, vagyis az elnök lépéseit olyan ügyekben, mint a klímavédelem, avagy a nemzetközi kereskedelem. Mindezt akkor, amikor az Egyesült Államok lépéseibe vetett bizalom a nemzetközi közösség szemében történelmi mélypontra süllyedt.
Tillerson évtizedekig az ExxonMobil olajóriás első számú tekintélyes vezetője volt, és most kétségbeesetten konstatálja, hogy külügyminiszterként kicsúszott a kezéből az irányítás. A minisztériuma továbbra is káoszban leledzik, a felső vezetésbe nem talál kompetens embereket, mert a Fehér Ház csakis 100 százalékosan megbízható Trump-káderek kinevezését hajlandó jóváhagyni. Nem véletlen, hogy ez a feszültség már Tillerson és a Fehér Ház személyzeti főnöke között ordítozásba torkollott.
Ez már a Pentagonnak sem tetszik
|
| Káncz Csaba |
Az amerikai diplomáciában uralkodó káosz már biztonságpolitikai aggodalmakat is szül. Az Európában állomásozó amerikai csapatok főparancsnoka, Ben Hodges tábornok szerint olyan lassú az új nagykövetek kinevezése, hogy az hátráltatja az amerikai politika végrehajtását. Hodges mintegy 67 000 amerikai katona parancsnoka Európában és szerinte különösen a berlini nagykövet hiánya okoz problémákat – ez érthető, hiszen Wiesbadenben van ezen csapatok főparancsnoksága.
A tábornok frusztrációja megalapozott, hiszen bár Trump azonnal lemondatta Obama nagyköveteit saját beiktatásakor, ennek ellenére fél év alatt sem sikerült jelöltet állítani (!) a következő európai nagykövetségeinek élére: Franciaország, Németország, EU, Ausztria, Dánia, Finnország, Írország, Magyarország, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Spanyolország, Svédország, Svájc, valamint az ENSZ képviseletek vezető pozícióira Genfbe, Rómába és Bécsbe.
Káncz Csaba jegyzete.
