Ma Peruban is történelmi jelentőségű parlamenti és elnökválasztásokat tartanak, miután az országot éveken keresztül elnöknek meg nem választott, ideiglenes elnökök vezették. Legtovább az egykori alelnök, Dina Boluarte, aki akkor került hatalomba, amikor Pedro Castillo megválasztott elnököt egy puccskísérlet nyomán börtönbe zárták, még 2022 végén. (Boluarte-t 2025 végén mozdították el).
Az országban számos volt első számú vezető börtönben csücsül korrupció vagy indokolatlan erőszak vádjával – legalább öt volt perui elnök ellen született ilyen ítélet az elmúlt évtizedekben –, de volt olyan is, aki öngyilkosságot követett el, hogy ezt elkerülje (Alan García). A rendkívül népszerűtlen volt elnöknő is több, folyamatban lévő büntetőeljárás és vizsgálat célpontja.
Az ország politikai rendszerének állapotát jól jelzi, hogy egy évtizeden belül ez már a kilencedik alkalom, amikor az államfő személyéről döntenek a választók. (E voksolás mellett a teljes kétkamarás parlamentet – képviselőket és szenátorokat – is újraválasztják.) Az elmúlt tíz évben a folyamatos botrányok, korrupciós ügyek és elnökváltások mély bizalmi válságot okoztak a politikai rendszerrel szemben.
A mostani választás rekordszámú, 35 elnökjelölttel zajlik, ami tovább bonyolítja a helyzetet, elaprózza a szavazatokat az első fordulóban. A felmérések alapján a legesélyesebb jelölt, Keiko Fujimori (a volt autoriter, börtönbe zárt elnök, Alberto Fujimori lánya) támogatottsága sem éri el a húsz százalékot, inkább 15 százalék közelében lehet, így második fordulóra biztosan szükség lesz.
A közvélemény-kutatások szerint a választók fő aggodalma ma a közbiztonság, a bűnözés terjedése, valamint a politikai elit hitelességének hiánya. Az elmúlt években meredeken emelkedett a gyilkosságok, leszámolások és zsarolások száma. Egyre többen érzik úgy, hogy az állam képtelen garantálni a lakosság védelmét.
Peru Latin-Amerika egyik jelentős réz-, nemesfém- és egyéb nyersanyag-exportőre, így a nemzetközi piacok számára is fontos.
Érdekesség, hogy a külföldön élő peruiak egy külön választókerületet alkotnak, ahol saját képvisleőikre szavazhatnak.
Kína és Oroszország megakadályozta, hogy hét, Észak-Koreához köthető hajót felvegyenek az ENSZ szankciós listájára. 
