A júliusra vonatkozó modellbecslés adata (3,9 százalék) és a hivatalos, háromhavi mozgóátlagos felmérés munkanélküliségi rátája (4 százalék) egyaránt 0,1 százalékponttal nőtt az előző hónap adatközléséhez képest, így a munkanélküliek száma 200 ezer fő alatt maradt.
Horváth András, az MBH Bank vezető elemzője kommentárjában úgy fogalmazott, hogy az őszi hónapokra ismét a korábbi 3,5 százalékos szintre csökkenő munkanélküliségre számítanak a jelenlegi folyamatok alapján, az idei éves átlagos ráta pedig 3,7 százalék lehet, ami a munkaerőpiacilag aktívak között gyakorlatilag teljes foglalkoztatást mutat.
Meg kell tartani a dolgozókat
Így véleménye szerint a mérsékelt recessziós és magas kamatkörnyezet mellett is igaz marad, hogy a teljes foglalkoztatottság közelében áll a hazai piac, aminek egyik oka, hogy a pandémia utáni helyreállási problémákból kiindulva igyekeznek megtartani a bevált munkaerőt a piaci szereplők és átmenetileg vállalhatják a „kapun belüli munkanélküliséget” is, mivel a későbbi toborzás költsége magasabb lehet, mint a megtartási költség.
Ezzel együtt az extenzív, vagyis mennyiségi munkaerő bővülés határaihoz érve a vállalatok a hatékonyság, a képzés és a termelékenység növelésének irányába fordulhatnak - amit az egyéb költségek megugrása is indokol -, ami pozitív fejlemény a teljes nemzetgazdaság felzárkózása szempontjából – jelentette ki az elemző.
Horváth András szerint az ukrajnai háború, az energiaárak tavalyi megugrása, az erőteljes kamatemelések reálgazdasági hatásai és a globális recessziós jelek egyelőre csak minimálisan jelentkeztek a munkaerőpiaci folyamatokban, ami kedvező hír a hazai piac ellenállósága szempontjából.
A munkaerőpiaci feszesség továbbra is magas, sőt még növekedett is, a 80 ezret meghaladó bejelentett betöltetlen álláshelyek száma alapján továbbra is erős kereslet mutatkozik a munkaerő iránt. Azonban 12 hónapos időtávon a masszív kamatemelések, az inputköltségek megemelkedett szintjének és a reáljövedelmek csökkenésének hatására kialakuló mérsékelt európai recessziós környezet esetén csökkenhet a munkaerőpiac feszessége, első körben a betöltetlen álláshelyek visszaesésén keresztül, de ennek egyelőre nem igazán látni jelét. Továbbra is a legakutabb kérdés, hogy az ár-bér spirált illetve a profitok megugrását okozó áremeléseket, illetve a várakozások beragadását megakadályozni igyekvő jegybankok mikor tudnak immár érdemben hűtő hatást kifejteni a munkaerőpiacokra a fejlett gazdaságokban, de érdemes megjegyezni, hogy a munkaerőpiacok reakcióideje kifejezetten lassú, a beálló reálgazdasági változások 9-12 hónapos késéssel jelenhetnek meg a munkaerő iránti keresletben – tette hozzá végül.
