Vlagyimir Putyin pénteken kijelentette, hogy Oroszország válaszlépésekre kényszerül a rakétapajzs elemeinek romániai és lengyelországi telepítése miatt. A román külügyminisztérium már tegnap reagált a fenyegetésre, most a lengyel külügyminiszter is megszólalt.
|
| KGB-s tisztből lett Oroszország első számú vezére |
Witold Waszczykowski a PAP hírügynökségnek adott interjúban azt mondta: Vlagyimir Putyin bizonyára tudatában van annak, hogy a lengyelországi rakétavédelmi pajzs sehogyan sem érinti Oroszország biztonságát. A rendszer az esetleges közel-keleti rakétatámadások ellen nyújtana védelmet - tette hozzá. Az északnyugat-lengyelországi Redzikowóban május közepén rakták le az amerikai rakétavédelmi rendszer európai részének (EPAA) egyik elemét képező, 2018-ban létesítendő bázis alapkövét.
Mint Waszczykowski hozzátette, az orosz politikai vezetés "agresszív magatartására és fenyegetésére" való választ viszont az Egyesült Államok és a NATO lengyelországi katonai jelenléte adná. Ennek konkrét formájáról a júliusi varsói NATO-csúcstalálkozón döntenek. Ebben az esetben is "védelmi jellegű jelenlétről lesz szó, mely nem jelent majd fenyegetést Oroszországra nézve" - mondta Waszczykowski.
A keleti szárny biztonsága
A lengyel külügyminiszter felidézte: a múlt heti brüsszeli külügyminiszteri megbeszélésen politikai döntés született a NATO megerősített katonai jelenlétéről a szövetség keleti szárnyán. Úgy értékelte: a tervbe vett megerősítés előrelépést jelent a 2014-es newporti csúcson hozott, csak a szövetségi gyorsreagálású erők közép-európai kihelyezését feltételező döntéshez képest.
Amennyiben a jelenleg a tárgyalóasztalon lévő összes javaslat megvalósulna, jelentősen javulna Lengyelország és az egész keleti szárny biztonsága - szögezte le a lengyel külügyminiszter, utalva az egyeztetések tárgyát képező, egyelőre meghatározatlan számú NATO-alakulat állandó rotációs jelentére Lengyelországban és a balti államokban, valamint az amerikai páncélos dandár kilátásba helyezett lengyelországi telepítésére.
Nincs megállapodás
Waszczykowski szerint a lengyel-orosz kapcsolatok jelenleg "a várakozás állapotaként" jellemezhetőek. Mint mondta, a Jog és Igazságosság kormánya párbeszédet kezdeményezett Oroszországgal, ennek keretében januárban Marek Ziólkowski külügyi államtitkár-helyettes Moszkvában tárgyalt, ő pedig a varsói orosz nagykövetet fogadta. Kölcsönösen ismertettük álláspontjainkat, de nem sikerült semmilyen megállapodásra jutnunk - foglalta össze a fejleményeket a lengyel külügyminiszter, kivételként említve a fuvarozási engedményekről szóló kétoldalú megállapodás meghosszabbítását, amire az év elejétől tartó egyeztetés után áprilisban került sor.
A kapcsolatok javításának kulcsa Moszkvában van - ismételte meg korábbi álláspontját Waszczykowski. Amennyiben Oroszország valamiféle normális helyzetet akar visszaállítani, változtatnia kell magatartásán, Ukrajna iránti hozzáállásán - mondta. Az ukrán válságot illetően megerősítette: a lengyel álláspont szerint az Oroszországgal szemben kivetett uniós szankciókat csak a minszki megállapodás teljesítése után lehet visszavonni.
A Human Rights Watch (HRW) „népirtás tetteivel” vádolja Izraelt. Szerintük az izraeli vezetés szándékosan vonta meg a vizet a palesztinoktól, amivel ezrek halálát okozta. 
