Ezekben az órákban három amerikai repülőgép anyahajó (USS Carl Vinson, USS Ronald Reagan, USS Nimitz) tart Észak-Korea felé és egy hét múlva érik el a Japán-tengert. Tegnap az amerikai alelnök, Mike Pence dél-koreai tárgyalásait követően figyelmeztette Phenjant, hogy Washington és szövetségeseinek türelme fogytán van. Noha az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó, Herbert McMaster szerint a kínai kormányzat is egyetért abban, hogy az észak-koreai helyzet nem mehet így tovább, Pekingen nagyfokú idegesség lett úrrá.
Kínai csapatösszevonások
Az 1950-53 között lezajlott koreai háború óta ugyanis Peking az észak-koreai sztálinista rezsimet egy olyan puffer-zónának fogja föl, amely elválasztja a kínai határt a Dél-Koreában állomásozó amerikai csapatoktól. A kínai kommunisták egyes körei attól tartanak, hogy Washington hisztériája Phenjannal kapcsolatban azt a célt szolgálja, hogy egy háborúval megakadályozzák Kína felemelkedését. Ezek a körök attól tartanak, hogy Washington továbbra is fenn akarja tartani hegemóniáját Ázsiában és meg akarja akadályozni Kína felemelkedését, mint stratégiai és gazdasági riválist.
Márpedig Peking nem akar defenzívába szorulni saját hátsó udvarába. A kínai helyi közösségi média is megerősítette, hogy Peking 150 000 katonát vont össze az Észak-Koreával fennálló 1420 kilométeres határszakaszon. Egy konfliktus esetén Peking nehezen fogadhatja el Szöul semlegességét és a kínai határra telepített THAAD amerikai rakétarendszer azonnal célponttá válhat. A THAAD (Terminal High Altitude Defense, azaz nagy magasságú, végső fázisú ballisztikus rakéta elleni védelmi rendszer) rendszer az egyik legmodernebb rakétakomplexum, amely képes a kis- és közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták megsemmisítésére.
Komoly nyomás Tokión
Mivel Moszkva biztonságpolitikai tengelyt ápol Pekinggel és ráadásul egy 17 kilométeres szárazföldi határszakasza is van Észak-Koreával, az orosz katonai tevékenység is megélénkült. Múlt szerdán két orosz Tu-95 típusú stratégiai bombázó és két Il-38 típusú tengeralattjáró-elhárító repülőgép röpült végig Japán keleti partjai mentén figyelmeztetésként, a nyugati partjai mentén pedig két Tu-142 típusú tengeralattjáró-elhárító repülőgép végzett figyelmeztető repülést. Az orosz csendes-óceáni flotta legfontosabb bázisa Vlagyivosztokban csupán 120 kilométerre van Észak-Koreától, így Moszkva szükségét látta, hogy figyelmeztetést küldjön Japánnak, amely a múlt héten több hadihajóját küldte az észak-koreai partok közelébe. A Kreml Washingtont is óvta attól, hogy egyoldalúan katonai cselekményt hajtson végre.
|
| Káncz Csaba |
A japán Nemzetbiztonsági Tanács múlt pénteken kiszivárogtatott a médiának egy februári följegyzést, amely szerint háború esetén 60 000 japán állampolgárt tervez evakuálni Dél-Koreából. A Tanács megvitatta, hogyan reagáljon azon észak-koreai menekülthullámra, amely hajón próbál eljutni Japán partjaihoz. A följegyzés hozzáteszi, hogy megerősített biztonsági intézkedések lesznek szükségesek a partokon, mivel észak-koreai „kémek és ügynökök” férkőznek a menekültek közé.
De milyen áldozatokkal járna egy észak-koreai katonai beavatkozás? Nos, létezik egy 1994-es Pentagon modellezés, amikor a Clinton-vezette Fehér Ház a határán állt, hogy megtámadja Észak-Koreát. Az akkori számítógépes szimuláció szerint az észak-koreai katonai ellencsapás akár egymillió civil áldozattal járna Dél-Koreában. 23 évvel később, tekintve, hogy Észak-Korea már nukleáris eszközökkel is rendelkezik, az esetleges háború ára összehasonlíthatatlanul magasabb lenne.
Káncz Csaba jegyzete.
Jöttek, láttak, győztek. 
