A keddi zárószavazáson a parlament 248 igen, 79 nem és 1 tartózkodó szavazattal fogadta el a 2013-as költségvetést. A kormánypárti frakciók minden jelenlévő tagja igennel szavazott, ahogyan Pősze Lajos és Rozgonyi Ernő független képviselők is. A többi független képviselő és az ellenzéki frakciók nemmel voksoltak, az egyetlen tartózkodó szavazatot pedig Juhász Ferenc (MSZP) adta le.
Pontot teszünk a túlzottdeficit-eljárás végére
A június 15-én benyújtott eredeti előterjesztés, amely 677,27 milliárd forint, GDP-arányosan 2,2 százalékos hiánnyal számolt. A kormány akkor még 1,6 százalékos jövő évi növekedésre számított.
| Ahhoz, hogy a megemelt, 2,7%-os hiánycél biztonságosan teljesüljön és Magyarország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás (EDP) alól, a kormány több lépésben egyenlegjavító intézkedésekről döntött mindösszesen 854 milliárd forintos bruttó összegben (ez nagyságrendileg megegyezik a költségvetés jövő évi hiányával). Részletek >>> |
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter már a javaslat benyújtása előtt kiemelte, hogy az Európai Bizottság által Magyarországgal szemben több éve folytatott, és a kohéziós források szempontjából kulcsfontosságú túlzottdeficit-eljárásra jövő tavasszal véglegesen pontot lehet tenni. Ehhez azonban tartósan - így 2013-ban is - 3 százalék alatt kell tartani a hiányt.
Orbán Viktor miniszterelnök május 2-án jelentette be, hogy arra kérte a Fidesz-KDNP-frakciószövetséget: még a parlament nyári szünete előtt fogadják el a jövő évi költségvetés sarokszámait és az adótörvényeket. A kormányfő óvatos tervezési filozófia követésének szükségességéről és a magyar gazdaság számára kiszámítható költségvetés megalkotásának fontosságáról beszélt.
Júliusban fogadták el a főszámokat
Az Országgyűlés ennek megfelelően július 12-én elfogadta a főszámokat: a kormánytöbbség által támogatott változtatások az eredeti előterjesztésnél 23,4 milliárd forinttal kisebb, 653,87 milliárd forint hiányt eredményeztek, ami az akkori makropálya szerint azonban változatlanul 2,2 százalékos GDP-arányos deficitet jelentett.
A parlament által akkor elfogadott módosítások közül a kormány munkahelyvédelmi tervével összefüggő indítványa változtatta meg leginkább a költségvetést. A munka világát érintő, 300 milliárd forintos tehercsökkentő csomag keretében jövőre bevezetik a kisadózók számára a tételes adót, illetve a kisvállalati adót, és a 25 év alattiak, az 55 év felettiek, a gyedről, gyesről, gyetről visszatérők, a képzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak és a tartósan munkanélküliek alkalmazását segítő kedvezményeket.
Megteremtették a lehetőséget, hogy a kormány a már elfogadott főösszegeken változtasson
A csomag teljesülése érdekében akkor a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Államkincstár pénzügyi műveleteire is kiterjesztették a pénzügyi tranzakciós illetéket. Az MNB-re vonatkozóan később ezt a terhet nem vezették be. A kormány egyúttal akkor még azzal is számolt, hogy az IMF/EU-tárgyalások lezárása kedvező állampapír-hozamokat eredményezhet, aminek köszönhetően 100 milliárddal csökken a kamatkiadás.
A Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások miatt ugyanakkor a parlamenti többség megteremtette annak lehetőségét, hogy ha az IMF/EU-megállapodás szükségessé teszi, a kormány a költségvetés már elfogadott főösszegeinek, illetve egyenlegének módosítását is javasolhassa.
A kormány eszerint kivételes esetben akár a főösszegek módosítását tartalmazó zárószavazás előtti módosító javaslatot is benyújthat a parlamentnek, ha a főszámok elfogadása után a kabinetnek olyan nemzetközi kötelezettségei keletkeznek, amelyeket köteles átvezetni a költségvetési törvényjavaslaton is, illetve ha az Alkotmánybíróság, az európai uniós vagy más bíróság döntéséből
olyan fizetési kötelezettség fakad, amelyre az elfogadott kiadási főösszegek nem biztosítanak fedezetet.
Éltek is a lehetőséggel
Ez végül meg is történt, igaz, nem közvetlenül az IMF/EU-tárgyalásokhoz kapcsolódóan, hanem az Európai Bizottság november 7-én közzétett őszi makrogazdasági előrejelzése után. A bizottság által készített gazdasági elemzés azt tartalmazta, hogy az idén a GDP 2,5 százaléka, jövőre pedig 2,9 százalék lesz az államháztartási hiány.
Ezt megelőzően, illetve ezután a kabinet több egyenlegjavító intézkedést jelentett be, és módosította a jövő évi makropályát is. Így alakult ki a 2013. évi költségvetés végső változata, amely 0,9 százalékos GDP-növekedéssel és 5,2 százalékos inflációval számol.
A felülvizsgált prognózis szerint a beruházások 0,3 százalékos bővülés helyett 1 százalékkal esnek vissza. Az exportbővülés az eredeti javaslatban szereplőnél lassabb lesz, 8,8 százalék helyett 6,2 százalék. Az importbővülést ennél is jelentősebben csökken, 8 százalékról 4,5 százalékra. A foglalkoztatottak száma nem 2,2 százalékkal, csak 0,7 százalékkal bővülhet és a munkanélküliségi ráta 10,3 százalék helyett 10,8 százalék lehet.
Az államháztartási hiány 841,834 milliárd forintra nőtt
A megváltozott makropályának, illetve az eredeti javaslat benyújtása óta meghozott intézkedéseknek megfelelően a főszámok is változtak, az államháztartás központi alrendszerének hiánya 653,877 milliárd forintról 841,834 milliárd forintra nőtt. Ez a GDP 2,7 százalékának felel meg.
A büdzsén átvezették az egyensúly biztosítását célzó kiadási intézkedéseket, adóintézkedéseket és a főösszegek elfogadása óta hozott kormányzati konszolidációs döntéseket is. A kiadási intézkedések között szerepel az állami bürokrácia csökkentése, a közszféra hatékonyabb bérszabályozása, a szociális ellátások célzottságának növelése, illetve a fejlesztések európai uniós társfinanszírozási arányának emelése. Az Országvédelmi Alap összegét 400 milliárd forintban határozták meg.
A költségvetés végső változatának megalkotása kapcsán a kormány ismét kifejezte meggyőződését: jövő tavasszal a EU-pénzügyminiszterek tanácsa élhet a jogi lehetőséggel, hogy megszüntesse a túlzottdeficit-eljárást Magyarországgal szemben.
A szervezet szerint az maga a megadás.
