A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kérdőíves felmérésben tekinti át, hogy Magyarországon hány gazdasági társaság tervez a közeljövőben az ügyfeleknek kriptoeszközöket nyilvánosan felajánlani, kereskedési helyszínre bevezetni, stablecoinokat (csereeszközként használható, egy ország jegybankja által kibocsátott fizetőeszközhöz kapcsolt e-pénz tokent/eszközhöz kötött tokent) kibocsátani, illetve kriptoeszköz-szolgáltatóként működni – közölte a jegybank az MTI-vel hétfőn. A magyar pénzügyi felügyelet célja a lépéssel, hogy áttekintse a hazai felügyelt, illetve a még felügyelet alá nem tartozó intézmények kriptoeszközökkel, illetve a kriptoeszközök piacáról szóló európai uniós rendeletnek (MiCA) való megfeleléssel kapcsolatos terveit.
Fotó: Depositphotos
A felmérésre azután kerül sor, hogy a kriptoeszközök piacáról szóló, immár az országgyűlés által elfogadott törvény szerint a jogalkotó az MNB-t bízza meg a MiCA-rendelet végrehajtásával és ennek keretében az érintett piaci szereplők felügyelésével. A MiCA stablecoinokra vonatkozó részei idén június 30-tól, egyéb előírásai pedig 2024. december 30-tól alkalmazandók. A MiCA mellett tavaly júniusban lépett életbe a pénzátutalásokat és egyes kriptoeszköz-átruházásokat kísérő adatokról szóló módosított uniós rendelet (FTR) is. Ez lehetővé teszi a kriptoeszközök átutalásának nyomon követését – ismertette az MNB.
A MiCA és az FTR révén Európa-szerte felügyelt, szabályozott keretek között működő nemzeti kriptopiacok alakulhatnak ki, ami Magyarországon is új lehetőséget jelent a kriptoeszközök piacáról szóló, várhatóan június 30-án életbe lépő hazai törvény elfogadásával. Az MNB megtette a szükséges szervezetfejlesztési lépéseket az új felügyelési feladatok ellátása érdekében, így megfelelő engedélyezési és felügyelő partnere lesz a szabályozott keretek között itthon elindulni kívánó új szereplőknek – közölték.
(MTI)
Az ukrán pénzintézet válaszában több érdekesség is akad. 
