A makrogazdasági kilátások és az adózási és kiadási tételek alakulása alapján, és a már korábban bejelentett adócsomaggal együtt is - hangsúlyozza Kondrát Zsolt, az MKB Bank Zrt. vezető elemzője.
Az Európai Bizottságnak múlt héten megküldött konvergenciaprogramban a kormány 2015-re 2,4, jövőre pedig 2,0 százalékos hiánycélt határozott meg.
Kondrát Zsolt szerint az adóbevételek vélhetően a fehéredés miatt gyorsabban nőnek, mint ami a bruttó hazai termék (GDP) vagy a fogyasztás növekedéséből adódna, de az áfa-bevételek fogyasztás feletti növekedési többlete várhatóan kisebb lesz a következő években, hiába folytatódik az adóelkerülés visszaszorulása.
Lehet csökkenés
Az MKB elemzője a kormány előrejelzésénél lassabb adósságráta-csökkenést vár a következő 2 évben. Amennyiben a forint árfolyama várakozásának megfelelően tovább gyengül, és a hozamok is emelkedésnek indulnak, akkor szerinte az adósságráta "beragadhat" 75 százalék környékén. Az adósságráta szerinte tovább mérséklődik 2015-16-ban, de a konvergenciaprogramtól eltérően a csökkenés üteme mérsékeltebb lehet.
Kondrát Zsolt a múltbeli tapasztalatok és az aktuális trendek alapján nem tartja reálisnak a konvergenciaprogramban felvázolt 6 százalékpontos kiadáscsökkentést 2018-ig.
Ez a deficitcél szempontjából nem feltétlenül gond, a tervezett adócsökkentéseket ugyanakkor hátráltathatja - tette hozzá.
A központi költségvetés márciusi adatai alapján az adóbevételek továbbra is a tervezett feletti ütemben érkeznek be a költségvetésbe, ami ellensúlyozza a kiadásoknál érzékelt enyhe túlfutást.
Továbbra sem tudni részleteket az egyéb vagyoni értékesítésből tervezett, mintegy 160 milliárd forintos bevételről, így az MKB elemzője ezzel nem is számol.
A teljes eltérés az idei hiánycéltól ezzel együtt is kevesebb mint a GDP 0,2 százaléka lehet szerinte, amit a tervezett vagyonértékesítési bevétel részleges teljesülése, vagy a vártnál gyorsabb növekedésből adódó adóbevételi többletek is könnyen ellentételezhetnek, de a kiadási oldalon sem nehéz ekkora korrekciót megtenni, még az év vége felé sem.
Az S&P csökkentette Izrael hosszú távú hitelminősítését a „katonai eszkalációs kockázatokra” hivatkozva. 
