Rég nem látott költözési kedv tapasztalható Magyarországon

Tavaly tovább folytatódott a belföldi népességmozgás 2014 óta tartó növekedése és a 2020-as megtorpanás után 2021-ben kiugró számban váltott a magyar lakosság állandó lakóhelyet. 

A KSH vonatkozó előzetes statisztikái alapján a tavalyi év folyamán 307 ezren költöztek új ingatlanba, ami 16 százalékkal magasabb a 2020-as értéknél és a korábbi rekordévet, 2019-et is 8 százalékkal meghaladja.

A költözési kedv hirtelen növekedését és a legalább 1990 óta (a KSH statisztikája eddig mutatja) legmagasabb számú lakóhelyváltást a járványhelyzet enyhülése mellett a tavaly januártól elérhető, kibővített otthonteremtési támogatások is elősegíthették.

A fővárost elhagyó állandó lakosok száma tovább növekedett, 2021-ben már megközelítette a 44 ezret, így Budapest vándorlási különbözete továbbra is negatív (-10 035 fő). Ugyanakkor az odaköltözők száma is közel negyedével nőtt az előző évhez viszonyítva és a KSH által közölt kiinduló év, 2001 óta tavaly költöztek a legtöbben a fővárosba. A vidéki városok népessége az állandó vándorlás következtében 2021-ben 6921 fővel csökkent, ami 1995 óta a legmagasabb érték, a községeket viszont ismét pozitív mérleg jellemezte és tavaly közel 17 ezer fővel gyarapodott a népességük az állandó vándorlás következtében.

2021-ben Pest régióba, a Nyugat-Dunántúlra és Közép-Dunántúlra többen költöztek állandó jelleggel, mint ahányan elvándoroltak, ugyanakkor a Dél-Dunántúlt és az ország keleti részét továbbra is az elvándorlás jellemezte és 2020-hoz képest ezeknek a régióknak az állandó lakosság vesztesége tovább növekedett.

„A fővárost elhagyó tízezres nagyságrendű lakosság és ezzel párhuzamosan Pest megye népességszámának hasonló mértékű növekedése egyértelműen jelzi a szuburbanizáció folytatódását, ami az ingatlanpiaci forgalomban és az árak változásában is tetten érhető. A községek gyarapodásának hátterében jellemzően a falusi CSOK hatása feltételezhető és a vidéki városok népességszámának csökkenése is azt jelzi, hogy Budapesten kívül is egyre jellemzőbb az agglomeráció térnyerése. Érdemes hozzátenni azt is, hogy a Zöld Otthon hitel hatására a 2022-es évben a községek népszerűségének további növekedése prognosztizálható” – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

A legnépszerűbb megye továbbra is Pest volt, ahol a 2020-as 11,5 ezrelékről tavaly 13,5 ezrelékre növekedett a vándorlási különbözet (egy adott területen 1000 lakosra vetítve az állandó és ideiglenes el- és odavándorlók száma). Az OTP Lakóingatlan Értéktérképének adatai alapján itt 2021-ben 489 ezer forint volt a lakóingatlanok átlagos négyzetméterára.

A második és harmadik legvonzóbb célpont 2021-ben Győr-Moson-Sopron (5,7 ezrelék) és Fejér megye (4,2 ezrelék) voltak, 444 ezer Ft/m2 és 393 ezer Ft/m2 átlagos négyzetméterárakkal. A balatoni ingatlanpiac változását jelzi, hogy bár a 2020-ban favoritnak számító Veszprém (8,6 ezrelék) és Somogy (8,3 ezrelék) megyék tavaly továbbra is pozitív vándorlási mérleget értek el, azonban népszerűségük jelentősen csökkent (1,0, illetve 1,2 ezrelék).

„A Balaton vonzáskörzetének tavaly csökkent a népszerűsége, azonban ezt egy 2020-ban mesterségesen generált kiugró hullám okozta, amit a két megye áremelkedésének üteme is követett. Az újépítésű lakások növekvő száma és a home office térnyerése továbbra is vonzó alternatívává teszik a magyar tenger partját és hosszabb időtávon vizsgálva továbbra is kitart a pozitív vándorlási tendencia” – tette hozzá Valkó Dávid.

2020-hoz viszonyítva Budapest vándorlási különbözete 2021-ben -9,4 ezrelékről -7,0 ezrelékre változott, ami megegyezik Szabolcs-Szatmár Bereg megye tavalyi arányszámával, míg Borsod-Abaúj-Zemplén megye népességmegtartó ereje tovább csökkent és -5,8 ezrelékről -6,6 ezrelékre változott. 2021-ben Szabolcs-Szatmár Bereg megyét 314 ezer Ft/m2 ár, míg Borsod megyét 241 ezer Ft/m2 átlagos ingatlanárak jellemezték.

A vándorlás irányát tekintve Pest megye népességét elsősorban a fővárosból elvándorlók növelték, azonban a folyamat fordítva már nem igaz, a Budapestre költözők legnagyobb számban Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyékből érkeztek. Szintén elsősorban a főváros népességét csökkentette Veszprém és Somogy gyarapodása, míg Fejér megyébe Pest megyéből és Budapestről költöztek a legtöbben. Győr-Moson-Sopron megye lakossága a legnagyobb arányban Borsod-Abaúj-Zemplén, Komárom-Esztergom és Veszprém megye korábbi lakosaival növekedett.