Több mint 20 százalékkal bővült tavaly a magyar építőipar-kereskedelem piaca – közölte a GfK piackutató intézet. A piackutató szerint a 300 milliárd forintot megközelítő forgalom különösen szép annak fényében, hogy nem szerepel benne az egyéb barkácstermékeket forgalmazó kereskedelmi egységek, valamint az állami megrendelésre létrejött, direkt beszállításon alapuló projektek építőanyag-forgalma, így az útépítés sem.
A GfK szerint 2016-ban a szerkezetépítés volt a legerőteljesebb, növekedése elérte a 40 százalékot. A szerkezetépítéshez szükséges termékek – vasáru, falazat, tető, kémény és nyílászáró termékek – az összforgalom 40 százalékát tették ki. Különösen élénk hónap volt az augusztus, amikor is a falazat- és a tetőforgalom együtt mozgott, a szerkezethez tartozó vasáru forgalma márciustól stabil szintet hozott.
Bár a nyílászárók piaca éves szinten nem nőtt, az év második fele az elsőnél lényegesen erősebb volt. A második legnagyobb részpiac az építési anyagoké volt, itt 6 százalékos értékbeli növekedést regisztráltak, súlya a piacon csaknem 30 százalékot tett ki. A hőszigetelés minden kellékével együtt 10 százalékos növekedést ért el, míg a végső homlokzatépítő anyagok forgalma 14 százalékkal erősödött.
|
Megbolondult Európa – gombamód nőnek a házak Az euróövezetben és az unióban is kilőtt az építőipar termelése februárban. További részletek |
Nagyon enyhe a plusz. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
