A jelenlegi helyzetben elérhetetlennek tűnik az ENSZ 2030-ig megvalósítandó fejlesztési célja, a „Pillanatkép az oktatásról” című tanulmány szerint gyakorlatilag minden tagállamnak gondot jelent a vállalások teljesítése. A 35 vizsgált országból csak 12 képes legalább öt vállalást teljesíteni az ENSZ 10 kritériumából, ebből 6 európai ország. A legjobb teljesítményt Ausztrália és Kanada érte el, őket Hollandia és Belgium követik a dobogón.

Az OECD tagországok jelenleg az éves GDP 5,2 százalékát fordítják oktatásra, a gazdasági nyomás miatt azonban egyre több országban hárítják az oktatás költségeit a tanulókra. A helyzetértékelésben megállapították, hogy a szakképesítést szerzettek között sokkal kevesebb a munkanélküli (9,2 százalék), mint azok között, akik csak általános középfokú végzettséggel rendelkeznek, náluk ez az arány 10 százalék. A felsőoktatást végzettek körében ez 6,9 százalék, az alapfokú végzettségűeknek azonban majdnem az ötöde munkanélküli.

Drágább az élet egyetemistaként, mint néhány éve Tandíjjal, lakbérrel és minden egyéb kiadással számolva évente több millió forintra rúghat a kiadása annak az egyetemi és főiskolai hallgatók, aki most szeptemberben kezdik meg tanulmányait. Ugyanakkor ez az összeg az infláció mértékének többszörösével is nőhet évente a tandíjak és az albérletárak ugrásszerű növekedése miatt. A folytatásért kattints ide! >>>