Ezt jósolták londoni pénzügyi elemzők az MNB 0,15 százalékpontos keddi kamatcsökkentését és a monetáris tanács üléséről kiadott közleményt kommentálva.
Nem kell túlzottan aggódni a defláció miatt
William Jackson, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó vezető közgazdásza elmondta, hogy a ház az eddigi előrejelzéseiben szereplő 1,65 százalék helyett most már 1,50 százalékos alapkamaton várja az MNB enyhítési ciklusának végét.
Jackson hangsúlyozta, jóllehet a magyarországi defláció a jelek szerint túljutott mélypontján, tekintettel arra, hogy a múlt hónapban mínusz 0,6 százalék volt a tizenkét havi ütem a februárban mért mínusz 1 százalék után.
De a Capital Economics várakozása szerint a teljes kosárra számolt éves infláció az idei év jelentős részében a negatív tartományban marad, és jövőre sem éri el az MNB 3 százalékos központi célszintjét.
Jackson közölte ugyanakkor azt is, hogy bár a monetáris tanács közleménye tükrözi a defláció esetleges meggyökeresedésével kapcsolatos aggályokat, a Capital Economics a maga részéről "nem aggódik túlzottan" a defláció miatt. Az eddigi defláció ugyanis elősegítette a reálbérek és a fogyasztási kiadások növekedését, emellett az elmúlt negyedévek erőteljes gazdasági növekedése fokozatosan felszámolta a magyar gazdaságban felhalmozódott - szintén erősen dezinflációs hatású - kapacitástöbbletet.
Mindezek alapján a Capital Economics londoni elemzője úgy látja, hogy a monetáris tanácsnak van még mozgástere a további kamatcsökkentésekre, de ez a mozgástér most már szűk. Jackson szerint azonban a még hátralévő enyhítés mértékénél fontosabb, hogy a magyarországi inflációs kilátások lehetővé teszik a nagyon laza monetáris kondíciók fenntartását az idén és jövőre is.
Óvatos vélemény
Magdalena Polan, a Goldman Sachs felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza a keddi kamatdöntést és a monetáris tanácsi közleményt kommentálva közölte, hogy a ház alapesetben 1,60 százalékos alapkamatig terjedő további kamatcsökkentéseket vár az MNB részéről.
A GS vezető londoni szakértője szerint ugyanakkor a jelenleg alkalmazott csökkentések lépésenkénti szokatlan üteme, valamint a forint ereje arra enged következtetni, hogy a monetáris tanács ennél egy árnyalatnyival lejjebb is mehet, 1,50 százalékos alapkamat környékén befejezve az enyhítési ciklust. Ez elsősorban akkor esélyes, ha a forint jelentősen a 300 forint/eurós árfolyam alá erősödik.
Van, akik szerint megy ez még lejjebb is
A londoni elemzői közösségben van ennél jóval agresszívabb MNB-kamatcsökkentési előrejelzés is.
A Bank of America-Merrill Lynch közgazdászai jelenleg érvényes előrejelzésükben mínusz 0,2 százalékos idei egész éves átlagos inflációt valószínűsítenek Magyarországon.
A cég elemzőinek modellszámításai azt mutatják, hogy a magyarországi infláció akkor is kényelmesen az MNB 3 százalék plusz/mínusz 1 százalékpontos célsávján belül maradna, ha a hordónkénti olajár 100 dollárra emelkedne 2016-ban.
A Bank of America-Merrill Lynch londoni elemzői mindezek alapján azzal számolnak, hogy az MNB az idei év végére 1,35 százalékig csökkenti alapkamatát.
Az anyavállalatnak nem fizetnek osztalékot. 
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
