Angela Merkel (szürkében) egy északnémet karneváli rendezvényen (Forrás: Merkel Instagrammja)

Ma délután kettőkor aláírták Németországban a koalíciós szerződést a kereszténydemokrata CDU/CSU páros és a szociáldemokrata SPD között. Várhatóan két nap múlva fel is esketik Angela Merkel kancellárt és az új kormányt. Miután a szeptember végi választások után majdnem fél év telt el, érthető a politikusok törekvése, hogy gyorsan elkezdjenek kormányozni.

Azonnal ki is tört a vita a tervezett koalíciós szerződésben szereplő, meghozandó intézkedések körül. Az egyik fő csapásirány a menekültek kérdése, amivel kapcsolatban a leendő belügyminisztert, a bajor Horst Seehofert (CSU) jobbról is, balról is támadja az ellenzék.

Vasárnap ugyanis a Bild Am Sonntag című lapnak adott interjújában Seehofer kifejtette terveit, amelyet a sajtó “mestertervnek”, “a kitoloncolások tervének” nevezett el. Seehofer elmondta, hogy miniszterként legfontosabb célja Németország biztonságát növelni, úgy, ahogy korábban Bajorországban. (Ahol 9,5 évig volt a tartomány miniszterelnöke.)

Nulla tolerancia és liberalizmus

Szerinte Bajorország ma Európa egyik legbiztonságosabb területe, ezt egész Németországra szeretné kiterjeszteni. “Nulla toleranciát” hirdetett a bűncselekményeket elkövetők ellen. Említette, hogy a video-megfigyelő rendszereket bővíteni kell a veszélyesebb környékeken, szerinte ezek hatékony bűnmegelőzési eszközök– írja a Süddeutsche Zeitung összefoglalója.

Eközben azonban “a világra nyitott és liberális ország szeretnénk maradni” – mondta.

Kitoloncolások, szigor, pörgés

Terveket vázolt a menekültügyi eljárások felgyorsítására és a “konzekvens kitoloncolásokra” – ennek érdekében hivatalának elfoglalása után rögtön össze akar ülni az illetékes szervezetekkel. Jelentősen növelni szeretné a kitoloncolt menekültek számát (amit finomkodva visszairányításnak, visszavezetésnek hívnak németül).

Nagyobb szigort ígér, különösen bűncselekmények elkövetőinél és az úgynevezett “veszélyeztetőknél”, utóbbi lényegében a terrorgyanús, esetleg vallási szélsőségesnek besorolt személyeket jelenti. A menekültügyi eljárásokat hónapok alatt le szeretné zárni, szerinte tarthatatlan, hogy egy évig, vagy még tovább is eltartsanak. Meghosszabbítaná a német határok korábban elrendelt védelmét, legalább addig, amíg az EU külső határainak védelmén nem javítanak.

Mi lesz, ha Orbán keresztbe tesz?

A koalíciós pártok mai sajtótájékoztatóján egy újságíró megkérdezte az “Orbánt megértőnek” nevezett  Seehofertől, hogy az új menekültpolitika fényében hogyan képzeli el viszonyát olyan országokkal, mint Magyarország, akik az európai menekültügyi együttműködés alól ki akarnak bújni. Seehofer lényegében kitérő választ adott.

Elmondta egyrészt, hogy a koalíciós szerződésben nagyon világosan le van írva a követendő politika, ezért ennek leghatékonyabb végrehajtására fog törekedni. Másrészt arról beszélt, menyire jó kapcsolatokra törekedett mindig is más országokkal, így a kelet-közép-európai államokkal is. (Példaként említette a korábban évtizedekig rossz bajor-cseh kapcsolatok normalizálását.) Eddig ésszerű bilaterális kapcsolatokra törekedtem mindenkivel, ezentúl is úgy lesz – mondta. (A “vernünftig” szót használta, ami több jelentésű, “ésszerű, józan, racionális, értelmes, okos”.)

Merkel a jólétről beszélt

Angela Merkel az aláírást megelőző sajtórendezvényen arról is beszélt, hogy a koalíció a jólét növelésére vonatkozó ígéretét is erősen szem előtt tartja. Közben azonban egyik miniszterjelöltje, egyik lehetséges utódja, Jens Spahn kihúzta a gyufát: azt találta mondani, hogy meg lehet élni a “Harz IV” nevű segélyből. Erre durván nekiesett az ellenzék és a sajtó egy része.

A Der Spiegel viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy Németországnak nincs erre az évre érvényes költségvetése, csak egy vázlat, amit az előző pénzügyminiszter készített. Ez a folyó kiadásokhoz megfelelő, de új vállalkozásokat nem lehet így finanszírozni. Így először ennek elfogadására lesz szükség.

Mi van még a szerződésben?

A koalíciós tárgyalások során, illetve lényegében már évek óta a menekültek fő útvonalán fekvő Bajorország konzervatívjai képviselték az egyik keményebb irányvonalat ezzel kapcsolatban. Keresztülvitték például, hogy a szerződésbe bekerüljön a menekültek számának korlátozása, egyes típusú menekülteknél a családtagok áthozatalának felfüggesztése, majd később számuk limitálása. (Erről itt»»» írtunk korábban.)

Bár a megvalósítás módjáról nincs szó, már maga a megfogalmazás is bizonytalanságot tükröz: “180-220 ezer főről” van szó, ami nem egy határ, hanem mindjárt kettő.