Megöli Magyarország ellátásbiztonságát, ha az Európai Unió ellehetetleníti az orosz energiahordozók importját, ez tény, amelynek semmi köze nincs a politikához – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Luxembourgban.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Európai Unió energiaügyi tanácsülésén felszólalva először is leszögezte, hogy az orosz energiaforrások elvágásával veszélybe kerülne Magyarország ellátásbiztonsága, az áremelkedésről már nem is beszélve. A tanácsülés célja, hogy véglegesítség az orosz energiáról való leválást menetrendjét, miután az Európai Parlament múlt héten jóváhagyta, hogy 2027 helyett már 2026. december 31-ével bevezessék a földgáz és az olaj teljes importtilalmát. A döntést minősített többséggel (a gyakorlatban a tagállamok 55 százalékának egyetértésével) is meghozhatják az uniós vezetők, így a magyar kormánynak ebben a kérdésben nincs vétójoga.
Ennek kapcsán kiemelte, hogy az energiaellátás hazánk számára nem politikai, hanem fizikai és földrajzi kérdés, mivel a meglévő infrastruktúra egyszerűen nem alkalmas megfelelő volumenű importra, ha az orosz földgáz és kőolaj szállítását beszüntetik.
„És ennek semmi köze a politikához. Ennek semmi köze Oroszországhoz. Ennek semmi köze az ukrajnai háborúhoz. Ez matematika és fizika (…) A megmaradt infrastruktúra nem tudja garantálni a biztonságos ellátásunkat. Van egy bizonyos igényünk, s a megmaradt infrastruktúra nem lenne képes ellátni minket. Ez a fizikai valóság. Ezek a tények” – hangsúlyozta.
Szijjártó Péter kifejtette, hogy Magyarországra eddig két útvonalon keresztül érkezett kőolaj, de az EU-s tervek értelmében felszámolnák ezek egyikét.
„Ez reálisan a diverzifikáció? Egyetlen útvonaltól fogunk függeni, teljesen védtelenül a monopóliummal szemben. Olyan útvonaltól fogunk függeni, amelynek a tranzitdíja ötször magasabb a jelenlegi európai benchmarknál. Olyan útvonaltól függenénk, ahol a tranzitdíj a háború kitörése óta megduplázódott (…) És olyan csővezetéktől függenénk, amelyről a tesztek bebizonyították, hogy nem képes ellátni minket”
- sorolta.
Majd rámutatott, hogy az ukrajnai földgáztranzit fokozatos beszüntetésével évi 18 milliárd köbméteres kapacitás esett ki, az Európai Unió friss rendelete nyomán pedig további 8,5 milliárd köbméter válhatna elérhetetlenné, miközben Magyarország teljes éves fogyasztása 9 milliárd köbméter körül van.
A miniszter ezután elismételte, hogy a rendelet ellenzésének semmi köze a politikához, Oroszországhoz vagy Ukrajnához, csakis hazánk energiaellátásának biztonságához, ugyanis az súlyos veszélybe kerülne.
„Őszintén szólva én nem értem, hogy ezt miért nem veszik figyelembe. Van egy EU-tagállam, ahol ez a szabályozás felszámolja az energiabiztonságot. Én megértem az összes politikai szempontot, de nekünk ez nem politikai kérdés” – jelentette ki.
„Teljes szívemből arra kérem önöket, hogy vegyék figyelembe Magyarország földrajzi helyzetét, tegyék félre a világpolitikát, és kérem, vegyék figyelembe a fizikai és földrajzi helyzetünket. Ellenkező esetben elveszítjük biztonságos energiaellátásunkat”
- tette hozzá.
Továbbá éles kritikával illette az Európai Bizottságot, amiért Magyarország és Szlovákia augusztus 22-i megkeresésére csak október 10-én, 49 nappal később reagáltak, amikor is a két ország már közel volt a stratégiai tartalékok felhasználásához a Barátság kőolajvezetéket ért támadást és a tranzit leállását követően.
Végezetül pedig arra is kitért, hogy a magyarországi energiaexport az orosz bruttó hazai termék (GDP) mindössze 0,2 százalékát teszi ki, ennek kiesése pedig aligha lehetetlenítené el a háború folytatását.
(MTI)
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 6,17 pontos nyitás után enyhén csökkent pénteken kora délutánig.
