8p

A napokban az EU és Kína megegyezett arról, hogy az ázsiai cégek visszafogják a hibridek exportját. Peking cserébe a vámháború enyhítéséért a ritkaföldfémekhez való európai hozzáférést is garantálja. Az egyezség akár a magyar gazdaság számára is előnyös lehet.

Maroš Šefčovič uniós kereskedelmi biztos október 9-én jelentette be, hogy az Európai Unió és Kína fontos megállapodást kötött. Brüsszel azt szeretné elérni, hogy a kínai gyártók a következő négy évben több mint a felével mérsékeljék a hibrid és plug-in hibrid autók uniós exportját. Az önkorlátozáson felül Peking engedményeket tesz egyes európai termékek vámjainál, és egyszerűsítheti a ritkaföldfémek, illetve az állandó mágnesek exportengedélyezését. A kínaiak részéről látszólag nagyvonalú engedmények vélhetőleg azért születtek, mert attól tarthattak, hogy megegyezés hiányában – az Egyesült Államokhoz hasonlóan – drákói szigorítások léphetnek életbe, és mindenképpen szerették volna elkerülni a teljes tiltást vagy a jelentős vámtételek bevezetését.

Maros Sefcovicnak sikerült megállapodnia Kínával
Maros Sefcovicnak sikerült megállapodnia Kínával
Fotó: Európai Tanács

Az egyezséget kommentálva jellemzően azt hangsúlyozzák a szakértők, hogy a megállapodás egyszerre szolgálja az európai autógyártók védelmét, a kereskedelmi feszültségek enyhítését és az ipar számára nélkülözhetetlen ritkaföldfémekhez való hozzáférés javítását. A tárgyalások mögött sokan Berlin érdekeit látják, hiszen

a német autóipar egyszerre küzd a kínai piacon visszaeső versenyképességgel, a költséges elektromos átállással, a gyenge kereslettel és a hazai termelés jövedelmezőségének romlásával, a kínai export visszafogásának köszönhetően pedig legalább hazai pályán levegőhöz juthatnak.

A Financial Times értesülése szerint a tervezett éves kínai kvóta 2027-ben mintegy 350 ezer autó lehet, majd évente 6 százalékkal emelkedhet. Ez lényegesen alacsonyabb a változatlan piaci trend alapján 2026-ra várt, hozzávetőleg 800 ezres kínai hibridimportnál. A következő négy évben a hibrid és plug-in hibrid modellek uniós behozatala több millió darabbal maradhat el attól, amit a jelenlegi trendek alapján várni lehetne. Érdemes jelezni, hogy a megállapodás nem fog azonnal hatályba lépni, a részletes végrehajtási feltételek és az uniós jóváhagyás ennek a feltétele. (Vagyis a végrehajtásához szükséges az uniós tagállamok áldása is.)

Érdemes kitérni a megállapodásnak a ritkaföldfémekkel kapcsolatos részére is, hiszen a periódusos rendszer elemeinek e sajátos csoportja miatt korábban voltak nézeteltérések az USA és Kína között. A ritkaföldfémek kérdése messze túlmutat az autóiparon. Ezek az anyagok, illetve a belőlük előállított mágnesek többek között az elektromos hajtásokban, a villanymotorokban és más elektronikai rendszerekben is fontos szerepet töltenek be. A megállapodásban a ritkaföldfémek biztosítása azért kerülhetett be, mert az európai gyártók számára nemcsak az a kérdés, mennyi kínai autó kerül a piacra, hanem az is, hogy a saját termelésükhöz szükséges alapanyagok és alkatrészek folyamatosan rendelkezésre állnak-e.

A kommentárok szerint a megállapodás ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a felek között minden vitás kérdés rendeződött.

A kínai kormány közlése szerint az exportkvótának nem szabad kedvezőtlenebbnek lennie a más országoknak biztosított keretnél, és Peking fenntartja a Kereskedelmi Világszervezeten (WTO) belüli jogorvoslat lehetőségét. A két fél tehát a feszültségek mérséklésére törekszik, de a piacra jutás feltételeiről továbbra is eltérő az álláspontjuk.

Időt nyerhetnek az európai gyártók

Az európai és a kínai autógyártók közötti konfliktus eddig elsősorban a tisztán elektromos autók körül forgott. Az EU 2024-ben kiegészítő kiegyenlítő vámokat vezetett be a Kínában gyártott akkumulátoros elektromos autókra, mert az uniós vizsgálat szerint a kínai támogatások tisztességtelen versenyelőnyt biztosítottak a gyártóknak. A hibridek azonban nem estek automatikusan ugyanezen intézkedések hatálya alá, így a kínai vállalatok egyre nagyobb számban kínáltak ilyen modelleket az európai vásárlóknak. Egyes feltételezések szerint az ázsiai cégek ezen típusok esetben is áthágják a szabályokat és tiltott eszközökkel igyekeznek minél nagyobb piaci részesedést elérni.

Ennek köszönhetően a kínai plug-in hibridek uniós importja 2026-ban szeptemberig éves összevetésben 86 százalékkal emelkedett, miközben az árak körülbelül 20 százalékkal csökkentek. A Financial Times által ismertetett adatok szerint a kínai import részesedése az uniós pluginhibrid-piacon 2024-ben még 2 százalék körül volt, 2026 első felére viszont elérte a 25 százalékot.

A kínai gyártók európai térnyerése egy olyan időszakban gyorsult fel és okozta Európában is az öreg kontinensen gyártók részesedésének csökkenését, amikor a német vállalatoknak egyébként is komoly problémáik adódtak. Egyszerre kellene ugyanis alkalmazkodniuk a technológiai átálláshoz, a magas költségekhez és a hagyományos exportpiacokon jelentkező nehézségekhez. A Volkswagen, a Mercedes-Benz és a BMW eltérő üzleti modellel működik, de mindhárom vállalatnak komoly veszteséget okozott a kínai vállalatok előretörése.

A Volkswagen-csoportnak és a Mercedesnek is probléma, hogy a gyártás egy részét (nem feltétlenül a kész autók, hanem egyes alkatrészek, részegységek gyártását) Kínába helyezték át, miközben a 2000–2010-es évek jelentős növekedését is elsősorban az ottani piac dinamikus bővülése biztosította. A Covid után viszont éles fordulat jött, előbb az ázsiai piaci részesedésükből haraptak nagyot a kínai gyártók, majd Európában is kihívóként léptek fel. Így eljutottunk odáig, hogy a kínai cégek terjeszkedése az európai piac jövedelmezőségét is veszélyezteti.

A hibridimport korlátozása így legalább Európában részleges védelmet nyújt az itteni gyártóknak. Értelemszerűen, ha kevesebb olcsó kínai modell érkezik Európába, a Volkswagen, a BMW és a Mercedes-Benz számára nagyobb mozgástér marad a saját modelljeik értékesítésére. A hatás azonban márkánként és modellcsaládonként eltérhet. A prémium szegmensben az árverseny kevésbé meghatározó, sokkal fontosabb a technológiai és márkaelőny megőrzése. Ezzel szemben az alsó és az alsóközép kategóriában az árérzékeny vásárlókért folyó küzdelem különösen éles lett. Összességében ugyanakkor mindkét területen az európai cégek piaci részesedésének csökkenése a jövedelmezőségüket is rontotta. Nagy kérdés, hogy az európai gyártók a megállapodás által biztosított években újjá tudják-e szervezni a működésüket és ezt az időt fel tudják-e használni a versenyképesebb, megfizethetőbb és technológiailag korszerűbb modellek piacra vitelére.

Mit jelent ez a magyar gazdaságnak?

Magyarország helyzete különösen érdekes, mert az európai autóipar hagyományos szereplői és a kínai vállalatok is jelentős gyártókapacitásokat építenek vagy működtetnek az országban. A német márkák termelése a magyar ipar egyik alappillére, miközben a kínai autóipari beruházások a következő években újabb szereplőkkel és technológiákkal bővíthetik a hazai termelést.

Érdemes azonban megemlíteni, hogy a megállapodás nem érinti a belső piacon gyártott járműveket, tehát a BYD szegedi gyárában készülő járművek nem fognak korlátozás alá esni. Emiatt elvileg az ázsiai vállalat érdekelt lehet a termelés felfuttatásában, hiszen a magyarországi gyárban készülő autók esetében nem lesz semmiféle korlátozás.

Eközben az itt lévő német tulajdonú vállalatok termelése remélhetőleg a konkurencia (ön)korlátozása miatt bővülni fog. Persze ehhez az is kell, hogy piacképes modellek készüljenek az itteni gyárakban, mint ahogy ez a BMW esetében látható. A vállalat 2026 szeptemberében három műszakra állt át az elektromos iX3 gyártásában, miután a modellre jelentős vevői kereslet mutatkozott. A BMW közlése szerint a gyárban addigra 50 ezer iX3 készült el, az új modellre pedig Európa-szerte 100 ezer megrendelés érkezett.

Van rá remény, hogy hasonló folyamatok lesznek a Mercedes-Benz kecskeméti gyáránál és az Audi győri üzeménél is. Előbbi esetén is elmondható, hogy az új elektromos modelljeire (például az elektromos C-osztályra) már 2027-re is átnyúlnak a megrendelések – a vállalat három műszakos termelésre állt át több európai gyárában, köztük Kecskeméten is.

Az Audi esetében már komplikáltabb a helyzet. A Volkswagen költségcsökkentő programja keretében számos üzemet szüntet meg, a később cáfolt pletykák szerint a győri üzem jövőbeni bezárása is felmerült. Gernot Döllner, az Audi vezérigazgatója ugyanakkor a közelmúltban megerősítette, hogy a győri gyár jövője a konszernen belül abszolút sziklaszilárd. A fókusz azonban a volumen radikális növelése helyett az új generációs elektromos hajtások gyártásának tökéletesítésén, valamint a belső égésű és hibrid modellek rugalmas, nyereséges gyártásán van.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Elképesztő összegű uniós forrás érkezik Magyarországra decemberben
Privátbankár.hu | 2026. november 22. 15:55
Legalább 1120 milliárd forint értékű uniós forrást kap Magyarország, amelyből gazdaságfejlesztési és energetikai programokat hajt végre a kormány. 
Makro / Külgazdaság Pánik Amerikában – a Covidhoz hasonló sokk van kialakulóban
Privátbankár.hu | 2026. november 21. 15:33
Bepánikoltak az amerikai fogyasztók, szinte mindent visznek.
Makro / Külgazdaság Kármán András a levegőbe csaphatott – komoly elismerésről beszélt a pénteki ítélet után
Privátbankár.hu | 2026. november 21. 10:41
Kommentálta a legfrissebb hitelminősítői döntést a pénzügyminiszter.
Makro / Külgazdaság Fordulat? Végleg megnyílhat a Hormuzi-szoros – megszólalt az iráni külügyminiszter
Privátbankár.hu | 2026. november 21. 10:24
Abbász Aragcsi az irtáni sajtónak ejtette el a részleteket.
Makro / Külgazdaság Erre a minősítésre várt Magyar Péter és az egész ország
Privátbankár.hu | 2026. november 20. 23:23
Ítéletet mondott Magyarországról a Moody’s, negatívról stabilra javította a kilátásokat.
Makro / Külgazdaság Végre újra fellendül a hazai hitelezés?
Privátbankár.hu | 2026. november 20. 17:59
Friss jelentést tett közzé a jegybank.
Makro / Külgazdaság Ezt gondolják a vállalkozók a bérmegállapodásról
Privátbankár.hu | 2026. november 20. 17:23
A VOSZ a jövőben a termelékenységi mutatót is belevenné a béremelési pálya számításába.
Makro / Külgazdaság Boldog lehet Magyar Péter, megnyílik a 10 milliárd eurós pénzcsap
Privátbankár.hu | 2026. november 20. 16:38
A Bizottság részben jóváhagyta Magyarország első és egyben végső, 10 milliárd euró összegű, a NextGenerationEU keretében benyújtott kifizetési kérelmét.
Makro / Külgazdaság Startupok és befektetők találkoznak a MeOut Summit és a TőkePortál nyitó kísérőrendezvényén a Zwack Unicum Házban
Privátbankár.hu | 2026. november 20. 16:10
A TokePortal.com által szervezett Ecosystem Talks népszerű programsorozat november 24-én, kedden 16 és 19 óra között rendezi meg a Welcome & Pitch eseményt a budapesti Zwack Unicum Házban.
Makro / Külgazdaság Seszták Miklós üzlettársának neve bukkan fel az elásott milliárdok ügyében
Privátbankár.hu | 2026. november 20. 15:54
Bóka János szerint a Tisza „lebukott”, mert nem Seszták Miklós, hanem Fabó György ingatlanjain találták meg az ominózus 6,5 milliárd forintnyi készpénzt. Magyar Péter szerint „a Fidesz legtragikomikusabb időszakához érkeztünk”. Fabó György Seszták Miklós üzlettársa volt.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG