6p

A statisztikák szerint komoly előretörésben vannak a kínai márkák az Európai Unió autópiacán, nem véletlenül merül fel mind többször a korlátozás, mint lehetőség. Mindez a magyar gazdaság számára rövid távon mindenképpen komoly kihívást jelent. Középtávon viszont a kínai beruházások – különösen a BYD szegedi gyára – érdemi növekedési és foglalkoztatási hozadékot hozhatnak.

Számos olyan hír jelent meg az utóbbi hetekben, amely a tradicionális német gyártók nehézségeire hívja fel a figyelmet. Elég a BMW néhány hete közzétett profitfigyelmeztetésére utalni, vagy a Volkswagen napokban jelzett, akár 100 ezer főt érintő racionalizálására. De laptársunknak, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor-nak a magyarországi üzemek tavalyi eredményeit összegző cikkéből az is kiderült, hogy a kecskeméti Mercedes gyár 2025-ben jóval kevesebb autót gyártott, mint egy évvel korábban. A nagy európai márkák elsősorban a kínai konkurensek rovására veszítenek a piaci részesdésükből, az utóbbi években ugyanis az eladott darabszámokat nézve nem volt már komoly visszaesés.

Az iparág egyik mérvadó szervezete, az ACEA statisztikái szerint 2026 első hónapjaiban a kínai márkák részesedése tovább emelkedett az uniós újautó-piacon. 2026 áprilisában a kínai eredetű járművek aránya az EU-ban forgalomba helyezett új autók piacán elérte a 8,5 százalékot, míg az elektromos autók szegmensében ez az arány 15 százalék feletti. A kínai gyártók, mint a BYD, MG (amely a SAIC tulajdonában van), a Geely vagy a Chery-csoporthoz tartozó márkák, főként a kedvező ár-értékarányú elektromos modellekkel tudtak gyorsan teret nyerni. Az ACEA adatai azt is megmutatják, hogy a kínai importból származó elektromos autók volumene három év alatt közel megháromszorozódott, ami jól tükrözi a piaci átrendeződést.

Igaz, a legnagyobbakhoz képest – mint a Volkswagen-csoport vagy a Stellantis – viszonylag kicsik a távol-keleti márkák eladásai, ám a növekedés dinamikája mindenképpen figyelemre méltó.

A kínai gyártók erős növekedése mögött az elektromos és részben a plug-in hibrid kategória áll, ahol a kínai gyártók gyors termékfejlesztéssel és agresszív árazással jól tudnak pozíciót építeni. A folyamat azért különösen fontos, mert nem egyszerű exportoffenzíváról van szó, hanem tartós piacszerzésről az EU-ban.

Szigorú szabályozás jön?

A folyamatok miatt egyre többen szeretnének szigorú szabályozást, példaként az Egyesült Államokat felmutatva, ahol a kínai elektromos járműveket gyakorlatilag kitiltották a helyi piacról. Az EU-ban ugyanakkor kicsit bonyolultabb a helyzet, mert számos vállalat értékesít még mindig jelentős mennyiségben a kínai piacon, egy tiltás pedig nagy valószínűséggel kölcsönös lenne, ami rövid távon a német és francia vállalatok számára nehézséget okozhatna.

Az Európai Bizottság 2024 óta extravámokat alkalmaz a Kínában gyártott elektromos autókra, ez azonban szemmel láthatólag nem hozott megoldást. Éppen ezért idén olyan keretrendszert ismertettek, amely minimumáras vállalásokkal és modellenkénti feltételekkel részben kiválthatja ezeket a terheket. Ez azt jelenti, hogy az EU nem teljes tiltásban gondolkodik, hanem a kínai behozatal fékezésében és a tisztább versenyfeltételek kialakításában. A magyar gazdaság szempontjából ez fontos, mert az uniós szabályozás egyszerre lassíthatja a kínai importnyomást, ugyanakkor teret is adhat annak, hogy az EU-n belüli termelés felé terelje a befektetéseket.

Milyen hatása lehet ennek a magyar gazdaságra?

Az elmúlt évek egyértelműen jelezték, hogy a jelentős kormányzati támogatással felpumpált jármű- és akkumulátorgyártó kapacitások kihasználtsága döntő hatással van a makrogazdasági mutatókra. Nem véletlenül láttuk az ipar mélyrepülését, ami a GDP-mutatót is visszahúzta. A szektor a magyar GDP megközelítőleg 4-5 százalékát adja, míg a teljes ipari kibocsátáson belüli súlya ennél jóval magasabb, mintegy 10 százalékos. Az autógyártásban foglalkoztatottak száma meghaladja a 170 ezret, így minden jelentős piaci átrendeződés közvetlenül érinti a magyar gazdaságot.

A kínai előretörés és a német gyártók problémái között ugyan párhuzamot vontunk, ám a szakértők szerint az Audi, Mercedes és BMW hazai üzemei rövid távon valószínűleg nem a kínai gyártók közvetlen jelenléte miatt teljesítenek gyengébben, hanem amiatt, hogy a teljes európai autópiac belső erőviszonyai változnak meg. Ha a kínai verseny gyorsítja az árleszorítást és az elektromos átállást, ezek a cégek egyszerre kényszerülnek nagyobb fejlesztési költségre és marginnyomásra, ami a magyarországi termelésük stratégiai súlyát is átértékelheti. Ugyanakkor a magyarországi üzemek előnyt is élvezhetnek, ha a konszernek az EU-n belüli, költséghatékony és jól szervezett gyártóhelyeket keresik a védekezés részeként.

A BYD megjelenése kapcsán nem egyértelmű a szakértők véleménye. Abban egyetértés mutatkozik, hogy már részkapacitáson is érezhető GDP-hatást adhat, teljes felfutásnál pedig a hozzájárulás jelentősen nagyobb lehet. Azt is pozitívumként emlegetik, hogy a kínai beruházás diverzifikálja a hazai autóipari portfóliót, csökkentve a kizárólag német gyártókra való kitettséget.

Ellentétes ugyanakkor, hogy a hazai kkv-kra a kínaiak előretörése és a BYD magyarországi megjelenése milyen hatást gyakorolhat. A német vállalatok körül ugyanis az elmúlt 25 évben komoly beszállítói lánc alakult ki. Ennek hatásai pedig megjelentek az oktatásban, a kutatás-fejlesztésben és a logisztikai szektorban is, hozzájárulva a gazdaság szerkezetének modernizációjához. Ugyanakkor a kínai vállalatok a tapasztalatok szerint sokkal óvatosabban vonnak be helyi beszállítókat, a K+F tevékenységet pedig – egyebek mellett politikai utasítások miatt – nem is szívesen viszik külföldre.

Így magyar szempontból a legfontosabb kérdés nem az, hogy a kínai autógyártók nőnek-e Európában, hanem az, hogy ebből mennyi érték jelenik meg ténylegesen Magyarországon. Ha a BYD-termelés gyorsan felfut, akkor Magyarország nyertese lehet az európai átrendeződésnek, miközben a német gyártók hazai bázisai továbbra is stabil pillérek maradhatnak. Ha viszont az uniós korlátozások elhúzódó kereskedelmi bizonytalanságot okoznak, az visszafoghatja a piaci bővülést, és a magyar előnyök csak késve, részben jelentkeznek.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Elképesztő összegű uniós forrás érkezik Magyarországra decemberben
Privátbankár.hu | 2026. november 22. 15:55
Legalább 1120 milliárd forint értékű uniós forrást kap Magyarország, amelyből gazdaságfejlesztési és energetikai programokat hajt végre a kormány. 
Makro / Külgazdaság Pánik Amerikában – a Covidhoz hasonló sokk van kialakulóban
Privátbankár.hu | 2026. november 21. 15:33
Bepánikoltak az amerikai fogyasztók, szinte mindent visznek.
Makro / Külgazdaság Kármán András a levegőbe csaphatott – komoly elismerésről beszélt a pénteki ítélet után
Privátbankár.hu | 2026. november 21. 10:41
Kommentálta a legfrissebb hitelminősítői döntést a pénzügyminiszter.
Makro / Külgazdaság Fordulat? Végleg megnyílhat a Hormuzi-szoros – megszólalt az iráni külügyminiszter
Privátbankár.hu | 2026. november 21. 10:24
Abbász Aragcsi az irtáni sajtónak ejtette el a részleteket.
Makro / Külgazdaság Erre a minősítésre várt Magyar Péter és az egész ország
Privátbankár.hu | 2026. november 20. 23:23
Ítéletet mondott Magyarországról a Moody’s, negatívról stabilra javította a kilátásokat.
Makro / Külgazdaság Végre újra fellendül a hazai hitelezés?
Privátbankár.hu | 2026. november 20. 17:59
Friss jelentést tett közzé a jegybank.
Makro / Külgazdaság Ezt gondolják a vállalkozók a bérmegállapodásról
Privátbankár.hu | 2026. november 20. 17:23
A VOSZ a jövőben a termelékenységi mutatót is belevenné a béremelési pálya számításába.
Makro / Külgazdaság Boldog lehet Magyar Péter, megnyílik a 10 milliárd eurós pénzcsap
Privátbankár.hu | 2026. november 20. 16:38
A Bizottság részben jóváhagyta Magyarország első és egyben végső, 10 milliárd euró összegű, a NextGenerationEU keretében benyújtott kifizetési kérelmét.
Makro / Külgazdaság Startupok és befektetők találkoznak a MeOut Summit és a TőkePortál nyitó kísérőrendezvényén a Zwack Unicum Házban
Privátbankár.hu | 2026. november 20. 16:10
A TokePortal.com által szervezett Ecosystem Talks népszerű programsorozat november 24-én, kedden 16 és 19 óra között rendezi meg a Welcome & Pitch eseményt a budapesti Zwack Unicum Házban.
Makro / Külgazdaság Seszták Miklós üzlettársának neve bukkan fel az elásott milliárdok ügyében
Privátbankár.hu | 2026. november 20. 15:54
Bóka János szerint a Tisza „lebukott”, mert nem Seszták Miklós, hanem Fabó György ingatlanjain találták meg az ominózus 6,5 milliárd forintnyi készpénzt. Magyar Péter szerint „a Fidesz legtragikomikusabb időszakához érkeztünk”. Fabó György Seszták Miklós üzlettársa volt.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG