Az iráni háború és az emiatt megugró olajár az elmúlt hetekben az EU és Magyarország kapcsán a magas importkitettség miatt került a gazdasági újságok címlapjára. Ugyanakkor az inflációs hatáson túl is komoly következményekkel kell számolni, ráadásul minél tovább folynak a harcok, ezek annál súlyosabbak lehetnek ezeka következmények. Az elemzők számos iparág kapcsán kezdtek felvázolni negatív forgatókönyveket, így például a magas gázárak miatt valószínűleg ismét kilő a műtrágya ára, amely romló kilátásokat vázol fel a mezőgazdaságban. Tekintve, hogy a magyar GDP tavalyi stagnálásában az agrárium is szerepet játszott, ez megint komoly kockázati tényező lehet.
Járműgyártás: komoly makrogazdasági következmények lehetnek
Ennél is fontosabb azonban akár az EU, akár hazánk gazdasága szempontjából, hogy mi lesz az iparral, illetve annak zászlóshajójával, a járműgyártással – a várható forgatókönyvek ugyanis elég félelmetesek. Hogy mi történik a szektorban, az már csak azért is különösen fontos, mert ez az ágazat adja az euróövezetben a feldolgozóipari hozzáadott érték mintegy 10 százalékát és a reál-GDP közel 2 százalékát. Az EU-ban pedig 13,2 millió embernek biztosít közvetlen vagy közvetett munkát, ezen belül 2,4 millió közvetlen gyártási állást.
A magas energiaárak, illetve ennek makrogazdasági következményei ugyanis egyszerre három csatornán keresztül érinthetik a járműgyártást. Először is megdrágul az energia és a logisztika, vagyis közvetlenül romlik a gyártás költségoldala; másodszor fékeződik a makrogazdaság, visszavetve az új autók iránti keresletet. A harmadik szempont viszont pozitív hatású lehet: a mostani folyamatok ugyanis felgyorsíthatják a hajtáslánc-váltást, mert a magas üzemanyagár a hibridek és az elektromos autók relatív vonzerejét javítja.
A mostani helyzet kifejezetten kedvezőtlen, a 2026. február vége óta zajló iráni háború súlyos közel-keleti ellátási zavarokat okozott, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) pedig minden idők egyik legsúlyosabb energiaválságáról beszél. Az elmúlt hetekben az év elején látott 60-65 dollárhoz képest 100-110 dolláros szintre állt be a Brent olaj ára, miközben a prognózisok arról szólnak, hogy a konfliktus elhúzódása ennél is jóval magasabb árakkal fenyeget. Nem véletlen, hogy az Európai Központi Bank a napokban kiadott márciusi ülésének értékelésekor is azt jelezte, hogy a magasabb olajárak érdemben emelik az inflációs kockázatot.
Az EU járműgyártására ennek az első, közvetlen hatása a költségsokk. Az autógyártás energia- és szállításigényes ágazat: a fémek, műanyagok, vegyipari alapanyagok, gumiabroncsok, üvegek és kész járművek mozgatása mind erősen függ az olaj- és gázpiactól. Ha a Közel-Kelet felől érkező nyersanyag- és komponensáramlás akadozik, vagy ha a tengeri útvonalak drágulnak, a gyárak költsége nő akkor is, ha maga a végtermék Európában készül. Ez különösen azért fájhat, mert az európai autóipar már a háború előtt is veszített lendületéből: az EKB szerint 2025 második negyedévében az új személyautó-regisztrációk száma még mindig körülbelül 20 százalékkal, a termelési volumen pedig körülbelül 30 százalékkal maradt el a 2018 eleji szintektől. Az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) legutóbbi éves összefoglalója szerint az EU autógyártása továbbra is jóval a pandémia előtti szint alatt maradt.
Fotó: Depositphotos
A gyártási és logisztikai költségek emelkedésénél is fájóbb lehet a kereslet várható visszaesése. Az elmúlt két évtized gazdasági adatai ugyanis egyértelműen azt mutatják, hogy az autó nagy értékű tartós fogyasztási cikk, ami azzal jár, hogy az értékesítése erősen konjunkturális. Az EKB egyik tanulmánya azt is hangsúlyozza, hogy az energiaár-sokkok különösen a tartós cikkek fogyasztását fogják vissza, mert a háztartások ilyen környezetben inkább elhalasztják a hasonló vásárlásokat. Ugyanez a logika autóknál hatványozottan érvényesül: nem elég, hogy egy nagy értékű tartós fogyasztási cikkről beszélünk, így az eladások a recessziós félelmek miatt csökkenhetnek, de azt is fontos megjegyezni, hogy a vásárlásokat gyakran hitelből finanszírozzák, ami viszont pont az inflációs kockázatok növekedése miatt már a közeljövőben is drágulhat. Az autósokat tehát nemcsak az üzemanyag drágulása, hanem a potenciálisan magasabb kamatkörnyezet is plusz költségek elé állítja.
A történelem sötét jövőt vázol
A korábbi adatok ezt nagyon jól alátámasztják. A 2008-as pénzügyi válság első évében az európai újautó-regisztrációk nagyából 8 százalékkal estek vissza 14,7 millió darabra, ami akkor a legnagyobb zuhanás volt 1993 óta. 2009-ben ugyan a kormányzati programok (roncsprémium-programok) tompították az esést, de még így is tovább süllyedt a piac, 10 százalékkal a 2007-es szint alá.
Hasonló folyamatokat láttunk a görög államcsődöt követő euróválság idején: 2012-ben újabb 8 százalékos visszaesés jött, majd 2013-ban a piac 11,85 millió darabra zsugorodott, ami az ACEA adatai alapján akkor a legalacsonyabb érték volt az EU27 történetében. A Covid alatt pedig még látványosabb volt a ciklikusság: 2019-ben az EU-ban még több mint 15,3 millió új személyautót regisztráltak, 2020-ban viszont ez 24 százalékkal 9,9 millióra esett. Mindez az ACEA adatai alapján azzal fenyeget, hogy a háború miatt kialakuló magas energiaára okozta gazdasági sokk ismét komoly visszaeséssel jár az autópiacon.
Ha pedig az EU járműpiaca visszaesik, az a magyar gazdaságot is megüti. Már csak azért is, mert a magyar gazdaságban a járműgyártás (autóipar) meghatározó, stratégiai jelentőségű ágazat.
A közvetlen autógyártás a magyar GDP körülbelül 5-6 százalékát adja, míg a közvetett tevékenységekkel együtt ez 10 százalékra rúg. A hazai járűgyártás erősen exportorientált: a termelés több mint 90 százaléka külföldi piacokra kerül, így a teljes magyar áruexport nagyjából 20 százalékát a járművek és alkatrészek teszik ki. Munkaerőpiaci szempontból is kulcságazatról beszélünk, Magyarországon közvetlenül hozzávetőleg 160 ezer ember érintett, míg a különböző kiegészítő szolgáltatásokkal és tevékenységekkel együtt 300 ezer ember munkája kerül kisebb-nagyobb mértékben veszélybe.
A hibridek és elektromos autók aranykora jön?
Ahogy fent írtuk, az inflációs és keresleti problémákat némileg ellensúlyozhatja, hogy a magas olajár miatt felpöröghet a zöld átállás. A mostani történések ugyanis erősíthetik az elektromos és még inkább a hibrid autók eladását. Ha a használati költségek utóbbi két hajtás esetén jóval alacsonyabbak, akkor az utóbbi időben csökkenő árkülönbség miatt a fogyasztók számára nem kérdés, hogy milyen autót érdemes választani.
Az IEA 2026-os elemzése szerint a közúti közlekedés adja a globális olajkereslet körülbelül 45 százalékát, a fejlett gazdaságokban pedig a személyautók dominálják ezt a felhasználást. Ez azt jelenti, hogy a benzinár-sokk a járműhasználat során szemmel látható módon terheli a fogyasztók pénztárcáját. Az már csak hab a tortán, hogy egyes vészforgatókönyvek azzal számolnak, hogy az áremelkedés mellett ellátási nehézségekkel is számolni kell a benzines, de leginkább a dízelautót használóknak, míg az elektromos hajtás esetén ilyen rizikó sem jelentkezik.
Az elmúlt években az ACEA adatai egyértelműen arról tanúskodtak, hogy a hibrid hajtás népszerűsége folyamatosan növekszik, miközben az elektromos autók (EV) a vártnál lassabban, de szintén teret hódítanak.
Ez most felerősödhet, azonban ezt a hatást sem szabad túlbecsülni. A magas benzinár önmagában nem garantál robbanásszerű EV-áttörést. Az ECB 2025-ös háztartási felmérése szerint a villanyautók iránti érdeklődés továbbra is mérsékelt, és az elektrifikáció várhatóan fokozatos marad. Sok háztartás számára a magasabb kezdőár, a finanszírozási korlátok, a töltőhálózat nem megfelelő sűrűsége fontosabb, mint az üzemanyag-megtakarítás. Utóbbi már csak azért is fontos, mert az EKB egyik tanulmányában a szerzők arra jutottak, hogy Európában erős kapcsolat van a töltőhálózat sűrűsége és az új elektromos autók aránya között, illetve hogy az állami támogatások segíthetnek a kritikus tömeg elérésében. Vagyis a benzinár-emelkedés inkább katalizátor, nem pedig önálló, minden akadályt felülíró tényező.
Összefoglalva az iráni háborúból fakadó olajársokk az EU járműgyártására valószínűleg nettó negatív hatással lenne, de erősen differenciált módon. Hogy ezt teljesen elkerüljük, arra lenne szükség, hogy Donald Trump hétfői bejelentése után a piacok ténylegesen elhiggyék, hogy lezárulhat a háború, az olaj- és gázszállítások pedig rövid időn belül helyreálljanak. Ha ez nem következik be, akkor valószínűsíthető, hogy a gyártók költségei nőni fognak, míg a háztartások jövedelmi helyzete pedig romlik, miközben a finanszírozási feltételek szigorodnak. Egy ilyen konstellációban szinte biztosra vehető, hogy a konjunktúraérzékeny autóvásárlások vissza fognak esni. Ezt nem ellensúlyozza, legfeljebb csak tompítja, hogy a hibridek és EV-k iránt élénkebb lehet a kereslet.
Egyértelmű az irány a főbb devizákhoz képest. 
