|
| MTI/AP/Evan Vucci |
Védővám-spirálba kerül a világ
Donald Trump már az elnökválasztási kampányban belengette azokat az intézkedéseket, amelyek az amerikai külkereskedelmi deficit jelentős mérsékléséről szóltak - akkor még elsősorban Kína kapcsán vélekedett úgy, hogy az America First mottó jegyében meg kell fékezni a külföldi áruk beáramlását az Egyesült Államokba, így támogatva az amerikai vállalkozásokat. Szakértők már akkor figyelmeztettek arra, hogy a közgazdaságtan nem így működik, a védővámokra védővámokkal fognak válaszolni, az így kialakuló kereskedelmi háborún mindenki csak veszít majd - a nemzetközi résztvevők mellett az árukat és szolgáltatásokat megvásárló fogyasztók is.
A helyzet mostanra valóban eldurvulni látszik: Kína mellett Kanada és az Európai Unió is vastagon belekeveredett az ügybe, ahogy az borítékolható volt, az intézkedések válaszintézkedéseket szülnek, amelyekre tárgyalásos megoldás helyett újabb korlátozásokat lenget be az amerikai elnök, tovább mélyítve a kialakuló válságot. Hiába nevezte Trump felháborítónak és váratlannak, a partnerek sorra jelentik be az amerikai termékeket sújtó importvámokat, így lépett Kína, az Európai Unió és Kanada is, de még India is beszállt: nemrég 20 százalékos importvámot jelentett be az amerikai mandulára, Mexikó pedig a szóját vette célba - a folyamat kimenetele egyelőre megtippelhetetlen.
Olaj a tűzre: büntetővám az európai autókra?
|
Az EU, az USA és Kína összesen az exportunk 89 százalékáért felelős - márpedig pont ők vesznek részt a formálódó kereskedelmi háborúban. Így hát ha van olyan ország a földön, ami a leginkább szeretné a gyors és megnyugtató rendezését a kérdésnek, az Magyarország - mondta nemrég Szijjártó Péter külügyminiszter. Ha a friss fejleményeket is hozzávesszük, miszerint az autóipart is mélyebben bevonják a globális kereskedelmi háborúba, garantáltan kijelenthetjük: Magyarországnak sok vesztenivalója van az ügyön. |
A tűzre pénteken ismét olajat öntött az amerikai elnök: miután életbe léptek az EU válaszintézkedései, a már-már hivatalosnak nevezhető elnöki kommunikációs csatornán, a Twitteren lengette be, az EU-ból importált autókra 20 százalékos vámot fog kivetni, ha az európaiak nem vonják vissza az amerikai termékekre kiszabott büntetővámot.
Becslések szerint 300 milliárd dollár értékű kereskedelmi forgalom kerülhet így veszélybe - nem csoda, hogy pénteken az európai autógyártók részvényei esésbe is kezdtek a tőzsdéken.
Based on the Tariffs and Trade Barriers long placed on the U.S. & its great companies and workers by the European Union, if these Tariffs and Barriers are not soon broken down and removed, we will be placing a 20% Tariff on all of their cars coming into the U.S. Build them here!
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) 2018. június 23.
Nemzetbiztonsági okokra hivatkozva kerüli meg a törvényhozást
A védővámokat Trump - ahogy korábban is - nemzetbiztonsági okokkal indokolja. Az acélra és alumíniumra kivetett pluszterhek esetében is arra jutottak az elnök által felkért amerikai szakértők, hogy veszélyezteti az Egyesült Államok önvédelmi képességét, ha nagy arányban látják el külföldről nyersanyagokkal az amerikai gazdaságot - egy ugyanilyen vizsgálat már az autóiparral kapcsolatban is folyamatban van. Márpedig az 1960-as években elfogadott kereskedelmi törvény felhatalmazza az elnököt, hogy ha nemzetbiztonsági okok indokolják, akkor a kongresszus beleegyezése nélkül is bevezethet ilyen intézkedéseket. A törvényhozásban sokat bírálják amiatt Trumpot, hogy míg korábban szinte sosem nyúltak ehhez a lehetőséghez az elnökök, ő előszeretettel alkalmazza.
A Bloomberg tudósítása szerint azt is a szemére vetik, hogy aláássa az amerikai kormányzat folyamatban lévő tárgyalásait az ügyben: azzal, hogy a májusban kezdett vizsgálat eredményét gyakorlatilag már most megelőlegezi, sokat gyengít az amerikai tárgyalási pozíciókon. Borítékolható, hogy az intézkedések miatt a Világkereskedelmi Szervezet, a WTO elé citálják az Egyesült Államokat, ahol szintén nem lesz könnyű megvédeni az amerikai álláspontot ilyen körülmények között.
Ebből csak áremelkedés lehet
Az Egyesült Államok kereskedelmi deficitje az európai autógyártókkal szemben évente nagyjából 40 milliárd dolláros - a nagy európai gyártókat tömörítő szervezet máris azt hangoztatja, hogy az amerikai vásárlók bukják majd a legnagyobbat egy esetleges védővámon. Számukra ugyanis a lehető legalacsonyabb vámok biztosítják a lehető legalacsonyabb árakat - az acélra és alumíniumra kivetett védővámok pedig már így is áremelkedéshez vezetnek az amerikai autópiacon.
Az Amerikai Nemzetközi Autókereskedők Szövetségének elnöke arra figyelmeztet: a már két éve egyébként is hanyatló amerikai autóipar számára az újabb védővámok bevezetése katasztrófával érhetne fel.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1213,46 pontos, 1,12 százalékos emelkedéssel, 109 827,02 ponton, történelmi csúcson zárt szerdán.
