3 százalék körül nő a GDP, nagyot ugrik a beruházások szintje
A Kopint-Tárki kutatói idén 3 százalék körüli gazdasági növekedésre számítanak, az export bővülése az idei évben még jelentős lesz, a fogyasztási kiadások növekedése pedig tovább gyorsul - mondta kedden Palócz Éva, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt. vezérigazgatója az intézet idei második konjunktúrajelentését ismertető sajtótájékoztatón.
Palócz Éva kiemelte: a magánfogyasztás durván 2 százalékkal emelkedhet idén, a beruházások éves átlagos növekedése, az első negyedévi kiugró bővülés után lassul, de még így is dinamikus marad, éves átlagban meghaladja a 9 százalékot.
A konjunktúrakutató cég idén átlagban 310 forintos euró árfolyamot valószínűsít.
8 százalék lehet a munkanélküliség
Palócz Éva elmondta: a téli közmunkaprogram eredményeképpen 2014 elején is folytatódott a foglalkoztatottság rendkívüli ütemű növekedése, a látványos évkezdés után mérsékeltebb ütemben, de folytatódhat a javulás, éves átlagban 2014-ben 8 százalék körüli munkanélküliségi rátával számolnak a kutatók.
A Kopint-Tárki előrejelzése szerint idén és jövőre is 2,9 százalékos uniós módszertan szerinti (úgynevezett ESA-szerinti) GDP-arányos államháztartási hiány várható.
Az infláció idén történelmi mélypontot ér el, éves szinten is mindössze 0,2 százalék körül lesz, az infláció csökkenésének ilyen jelentős mértékéhez elsősorban az energiaárak 10 százalékot meghaladó esése járult hozzá - emelte ki a vezérigazgató.
Pörög az ipar és az építőipar
Palócz Éva elmondta: az idén az ipar bruttó termelésének nagyjából 7,5 százalékos bővülésével számolnak, az év további részében a belföldi értékesítés növekedni fog, az exporteladások eddigi kiugróan magas növekedési üteme viszont valamelyest mérséklődik majd.
Rámutatott: az építőipari termelés az idei év elején "vágtázó ütembe" csapott át, éves átlagban 18 százalékos, vagy még ennél is magasabb növekedést vár az ágazatban a konjunktúrakutató cég.
Nem lehet ellehetetleníteni a bankokat
Kérdésekre válaszolva elmondta: a devizahitelesek mentőcsomagjának hatására a jövőben a lakossági fogyasztás nőhet. A kormány célja azonban nem lehet az, hogy az egész bankrendszer működését ellehetetlenítse, a csomag bevezetését valamilyen módon össze kellene kötni a banki különadó rendezésével. (Bár százmilliárdokba kerül majd a bankoknak a devizahitelek kivezetésekor, a bankadó kivezetésével kapcsolatban nem sok reményt ígérnek Varga Mihály tegnapi szavai >>)
Egy másik kérdésre elmondta: a jegybanki alapkamat csökkentését 2 százaléknál végképp abba kellene hagyni.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
