| Eddig hatszor írták át a költségvetést. Csak az E.On gázüzletágának megvásárlása miatt háromszor. Részletek >> |
Az Országgyűlés 215 igen szavazattal, 42 ellenében elfogadta az idei központi költségvetési törvény módosításáról szóló előterjesztést szerdán. A változtatással az államháztartás központi alrendszerének hiánya 74 milliárd 350 millió forinttal, 1 125 milliárd 184 millió forintra nő.
A büdzsé hetedik módosítását elsősorban az októberben elfogadott takarékszövetkezeti integráció miatt terjesztette be a kormány. Az eredeti javaslat mintegy 39 milliárd forinttal növelte volna a hiányt. A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapjáról szóló törvény szerint az idei büdzsé kiegészül az alapról szóló fejezettel. A költségvetésbe beillesztett új fejezet kiadásai két részből állnak: vagyoni hozzájárulásként 135 milliárd forintot kap belőle a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete, 499,6 millió forintot pedig működésre használhat fel az alap.
A Molnak is visszafizetik a milliárdjait
Emellett a költségvetés módosításával az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kifizetések 6 milliárd 450 millió forintról 10 milliárdra emelkednek. Ezt azzal magyarázta az előterjesztő, hogy így lehetőség lesz az állami vagyon bővítésére irányuló kormányzati elképzelések megvalósítására.
Az előterjesztés - egy, a kormány által benyújtott és hétfőn elfogadott módosító indítvánnyal - azonban kiegészült azzal, hogy egy uniós bírósági döntés miatt a Mol visszakap 35,3 milliárd forintot a központi költségvetésből. A Mol és a kormány 2005-ben olyan megállapodást kötött, hogy a kitermelt szénhidrogének után fizetendő bányajáradék az olajtársaság legtöbb magyarországi szénhidrogénmezője esetében 2020-ig változatlan összegű marad. Ám 2010-ben az Európai Bizottság megállapította, hogy e megállapodással és egy törvénymódosítással a Mol mentesült olyan pénzügyi terhek alól, amelyeket a versenytársaknak meg kell fizetniük, így tisztességtelen versenyelőnyhöz jutott.
A bizottság a jogellenesnek minősített összesen 35,3 milliárd forintos állami támogatás visszakövetelésére utasította a kormányt, a Mol pedig még abban az évben befizette a pénzt a költségvetésbe, mert erre a fellebbezéstől függetlenül köteles volt. A cég azonban megtámadta az Európai Bizottság határozatát az Európai Unió Bíróságának Törvényszéke előtt.
A bíróság idén novemberben hirdetett ítéletet, e szerint meg kell semmisíteni a Molnak nyújtott állami támogatásról szóló 2010-es európai bizottsági határozatot, és vissza kell fizetni a cégnek a korábban általa befizetett 35,3 milliárd forintot. A költségvetés ennek megfelelően módosult.
Francesca Albanese szerint számos nemzetközi cég bűnrészes. 
A fiatalok szeretik, ha nem egy vonatra ültetik fel őket és zakatoltatják a piacokkal
Új világrend jöhet, új nagyhatalmakkal, kriptovalutákkal
Helyén maradhat a forint, ha odafönt el nem tolják
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
