Úgy tűnik, a rakétákat egy lőszerraktárnak szánták, legalábbis erre lehet következtetni az orosz híradásokból. Újabb 360 millió dolláros segélycsomagot kaphat Ukrajna az Egyesült Államoktól.
Orosz oldalról büszkén tették közzé a videófelvétellel is alátámasztani kívánt hírt, hogy a donbászi front közelében található Csaszov Jar településen az orosz légierő "nagy pontosságú" csapása semmisített meg egy raktárépületet, ahol amerikai M777-es tarackok, valamint az ezekhez tartozó lőszerkészletek voltak. Az orosz híradás azt is tudni vélte, hogy a támadásban 30 "ukrán fegyveres" is életét vesztette, akik a tüzérségi lövegekkel "Donyeck lakónegyedeit lőtték".
Ukrán források szerint viszont a támadás vagy nem volt "nagy pontosságú", vagy célpontja nem katonai jellegű volt, ugyanis a településen lakóházakba csapódtak az orosz rakéták. A hírek szerint legalább 30 civilt temettek maguk alá a romok, eddig 15 halálos áldozatról lehet tudni.
Oroszország londoni nagykövete arról beszélt egy interjúban, hogy "nehezen elképzelhető", hogy az orosz erők kivonuljanak Dél-Ukrajnából, Donbászt pedig teljes egészében "fel fogják szabadítani. A diplomata arra is figyelmeztetett, hogy a konfliktus további eszkalációja is elképzelhető, ha a nyugati fegyverszállítások veszélybe sodorják Oroszország stratégiai biztonságát.
A frontvonalon több helyen is heves tüzérségi párbajokra került sor, az orosz erők főként az offenzíva következő célpontjaiként kijelölt városokat lőtték, míg az ukránok - kihasználva a nagy hatótávolságú, precíziós nyugati fegyverek, elsősorban a HIMARS rakétarendszerek - képességeit, több frontvonalak mögötti orosz lőszerraktárra, illetve fontos utánpótlási útvonalra is csapást mértek.
Miután az ukrán hatóságok korábban figyelmeztették a Herszon, illetve Zaporizzsja közelében élő polgári lakosságot, hogy az ukrán erők offenzívájára készülve hagyják el lakóhelyüket, de legalábbis keressenek biztonságos menedékhelyet, egyelőre nem érkezett hír e régióból jelentős ukrán aktivitásról. A herszoni repülőteret ennek ellenére megközelítették az ukrán csapatok, más helyeken viszont az orosz ellenlökések értek el korlátozott sikereket.
Oroszországban letiltották a Die Welt német lap internetes oldalának elérését.
A francia pénzügyminiszter, Bruno Le Maire azt nyilatkozta, hogy a legvalószínűbb forgatókönyvnek az orosz gázszállítások leállítását tartja.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy országa továbbra is "elkötelezett az ukrán emberek mellett", és újabb 360 millió dollár értékű segélycsomagot helyezett kilátásba Ukrajna számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az óvatosabb, 25 bázispontos csökkentés mellett döntött a júniusi ülésén, Varga Mihály jegybankelnök bejelentette, hogy egy „mini kamatcsökkentési ciklus” indul, amibe 3, egyenként 25 bázispontos vágás is beleférhet.
A Magyar Nemzeti Bank a három hónappal korábban még 3,8 százalékos idei inflációs célját jelentősen, kereken 2 százalékponttal vitte le. Ez annak ismeretében érdekes, hogy ugyanakkor nem mertek 25 bázisponttal nagyobbat vágni az alapkamaton.
Komoly erőt képviselhet a Visegrádi Együttműködés – ha sikerül közös pontokat találnia a négy kormányfőnek. Csak nem biztos, hogy ez olyan könnyű lesz.
A várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. Az irányadó ráta így 6,25 százalékról 6 százalékra süllyedt.
Jegybanki célsáv alatti infláció, tovább javuló nemzetközi befektetői megítélés, többéves csúcsokat döntő forint, csökkenő olajárak – úgy tűnik, összeálltak a csillagok ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden, február után ismét lejjebb vigye a jelenleg 6,25 százalékon álló alapkamatot. Az egyetlen intő jel a kiszámíthatatlan geopolitikai környezet mellett az, hogy a világ nagy központi bankjai ismét a monetáris szigorítás útjára léptek vagy léphetnek – erről beszélt kollégánk, Imre Lőrinc, az Mfor és a Privátbankár újságírója a Trend FM hétfői adásában.
Gyengült kedden a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
