A tagállami állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács a tagjelölti státusz megadását Bosznia-Hercegovinának annak ismeretében adta meg, hogy az ország a jogállamiság megerősítése érdekében megtette az Európai Bizottság ajánlásában meghatározott lépéseket, köztük a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, a migráció kezelése és az alapvető jogok biztosítása érdekében.
Az uniós bővítés során nagy hangsúlyt kapnak a jogállamiság, az alapvető jogok, a gazdasági fejlődés és a versenyképesség, a demokratikus intézmények megerősítése és a közigazgatás területén végrehajtott alapvető reformok.
Az uniós tagállamok általános ügyekkel foglalkozó miniszterei kedden azzal indokolva javasolták az uniós állam-, illetve kormányfőknek Bosznia-Hercegovina tagjelölti státuszának megadását, hogy az európai uniós integráció fontos lépését jelentő döntés határozott üzenetet küld az EU bővítés iránti elkötelezettségéről. Az unió bővítési politikája a kontinens békéjének, jólétének, biztonságának, stabilitásának és a demokráciának a záloga - írták.
Az Európai Bizottság bővítési döntéscsomagjának részeként azzal a feltétellel tett ajánlást a nyugat-balkáni ország tagjelölti státuszának megadására október közepén, hogy Bosznia-Hercegovina lépéseket tesz a demokrácia, az állami intézmények működőképessége, a jogállamiság, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén, valamint a média szabadságának megerősítésére és a migráció hatékonyabb kezelésére.
(MTI)
A Beneš-dekrétumok vitatását kriminalizáló törvény ellen. 
