|
| Választási plakátok Szarajevóban, Bosznia-Hercegovina fővárosában. EPA/FEHIM DEMIR |
A mintegy 3,35 millió választópolgár a kollektív államelnökség három tagját, az országos parlament képviselőit, a két országrész parlamentjeinek képviselőit és a tíz kanton képviselő-testületeinek tagjait választja meg, illetve dönt a boszniai Szerb Köztársaság elnökének és két alelnökének személyéről.
Etnikai széthúzás
Ördögh Tibor Balkán-szakértő az M1-nek azt mondta: erős az etnikai széthúzás a bosnyák, szerb, horvát összetételű országban, szerinte az emberek etnikai alapon szavaznak. A nemzetiségek vallásilag is megosztottak, hiszen a szerbek az ortodox, a horvátok a római katolikus, a bosnyákok pedig a muzulmán hitet követik.
A boszniai háborút lezáró, 1995-ös daytoni megállapodás rendezte a területi viszonyokat, és egy meglehetősen bonyolult rendszer alakult ki. Jelenleg nincsenek konfliktusok, de Ördögh Tibor szerint ennek az a fő oka, hogy szeparálódtak az etnikumok, és nemzeti alapon jöttek létre független intézményrendszerek, például az oktatásban is.
Három nagyhatalmi érdek ütközik
A nemzetiségi összetétel mellett a nemzetközi támogatottság mentén is három "tektonikus lemezre" osztható Bosznia. A nyugati, a török és az orosz befolyás ütközése miatt ugyan nagy a feszültség az országban, ez azonban paradox módon meglehetős nyugalmat szül: a nagyhatalmak érdeke ugyanis pont az ütközőpont-jelleg miatt az, hogy stabil maradjon az ország. Külpolitika szakértőnk, Káncz Csaba elemzését itt tekintheti meg.
Néhány napon belül el kell döntenie több mint 400 ezer személyautó üzemben tartójának, hogy lecseréli-e év végi évfordulós kötelező biztosítását, vagy sem. 
