|
| Választási plakátok Szarajevóban, Bosznia-Hercegovina fővárosában. EPA/FEHIM DEMIR |
A mintegy 3,35 millió választópolgár a kollektív államelnökség három tagját, az országos parlament képviselőit, a két országrész parlamentjeinek képviselőit és a tíz kanton képviselő-testületeinek tagjait választja meg, illetve dönt a boszniai Szerb Köztársaság elnökének és két alelnökének személyéről.
Etnikai széthúzás
Ördögh Tibor Balkán-szakértő az M1-nek azt mondta: erős az etnikai széthúzás a bosnyák, szerb, horvát összetételű országban, szerinte az emberek etnikai alapon szavaznak. A nemzetiségek vallásilag is megosztottak, hiszen a szerbek az ortodox, a horvátok a római katolikus, a bosnyákok pedig a muzulmán hitet követik.
A boszniai háborút lezáró, 1995-ös daytoni megállapodás rendezte a területi viszonyokat, és egy meglehetősen bonyolult rendszer alakult ki. Jelenleg nincsenek konfliktusok, de Ördögh Tibor szerint ennek az a fő oka, hogy szeparálódtak az etnikumok, és nemzeti alapon jöttek létre független intézményrendszerek, például az oktatásban is.
Három nagyhatalmi érdek ütközik
A nemzetiségi összetétel mellett a nemzetközi támogatottság mentén is három "tektonikus lemezre" osztható Bosznia. A nyugati, a török és az orosz befolyás ütközése miatt ugyan nagy a feszültség az országban, ez azonban paradox módon meglehetős nyugalmat szül: a nagyhatalmak érdeke ugyanis pont az ütközőpont-jelleg miatt az, hogy stabil maradjon az ország. Külpolitika szakértőnk, Káncz Csaba elemzését itt tekintheti meg.
Egyre több minden derül ki. 
