Van, amiben mégsem menekülnének a britek az EU-ból

A brit kormány a Brexit, vagyis Nagy-Britannia EU-tagságának megszűnése után is folytatni kívánja a védelmi és biztonsági együttműködést az Európai Unióval - tudatta a Downing Street. London ezekben a hetekben sorra adja ki tanulmányait a Brexit utáni időszakra szóló stratégiai terveiről.

Az EU-tagság megszűnése utáni katonai és biztonsági együttműködésre kidolgozott, a Downing Street által kedden ismertetett, 24 oldalas javaslatcsomag kiemeli, hogy Nagy-Britannia a kilépés után is felajánlja fegyveres erőinek hozzájárulását az Európai Unió égisze alatt folyó majdani műveletekhez, kész együttműködni az EU-val a szankciópolitikában, és elmélyült biztonsági együttműködésre is törekszik az unióval egyebek mellett a terrorizmus, a tengeri kalózkodás, az illegális bevándorlás és a kibertámadások elleni fellépésben.

A tanulmány hangsúlyozza azt is, hogy a brit védelmi költségvetés a legnagyobb egész Európában. A dokumentum kiemeli, hogy Nagy-Britannia az egyetlen európai ország, amely egyszerre teljesíti a NATO által legalább 2 százalékos szinten kijelölt GDP-arányos védelmi kiadási célt - úgy, hogy e ráfordítás 20 százalékát ugyancsak a NATO hivatalos célkitűzésének megfelelően új védelmi felszerelés beszerzésére költi -, és azt az ENSZ-ajánlást, amelynek célja, hogy a tagországok bruttó nemzeti jövedelmük 0,7 százalékát nemzetközi fejlesztési hozzájárulásokra fordítsák.

A javaslatcsomag adatai szerint a brit kormány tavaly a hazai össztermék 2,17 százalékát költötte védelmi kiadásokra, miközben abban a 22 EU-tagállamban, amely a NATO-nak is tagja, a GDP-arányos védelmi kiadások átlaga 1,35 százalék volt.

Van, amiben kéne az együttműködés

A tanulmány szerint a brit védelmi költségvetés a második legnagyobb a NATO-n belül az Egyesült Államoké mögött, és az amerikai katonai kiadásokat nem számolva Nagy-Britannia adja a NATO-n belüli védelmi ráfordítások több mint 20 százalékát.

Mindezek alapján a brit kormány a védelem és a kollektív biztonság terén olyan jövőbeni kapcsolatrendszert ajánl fel az Európai Uniónak, amely sokkal mélyebb a más külső országokkal jelenleg fenntartott uniós együttműködési programoknál. A tanulmány szerint e partneri viszony "példátlan szélességben" kiterjedne a külpolitikában, a védelemben, a biztonságpolitikában és a nemzetközi fejlesztési tevékenységben folytatandó együttműködésre.