A Világgazdaság cikke szerint a lakosság a válság kitörése óta rengeteg hitelt visszafizetett, megtakarításait pedig félretette. A bankbetétek az alacsony kamatok miatt már nem olyan kedveltek, az állampapírokat és a befektetési jegyeket vásárolják a kisbefektetők.
Az idén félévkor 26 390,8 milliárd forintnyi vagyonuk maradt a háztartásoknak az adósságok levonása után a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint, ez csaknem 11 százalékkal több annál, amivel 2013 nyarán rendelkezett a lakosság. Az elmúlt két évben csaknem 25, az elmúlt három évben pedig több mint 35 százalékkal lett gazdagabb a lakosság, 2009 tavasza óta pedig 75 százalékkal emelkedett a háztartásoknál lévő nettó vagyon értéke.
A számok mögött
A lap cikke szerint a gyors gyarapodásnak két oka van. Az egyik az, hogy a háztartások a válság elmélyülése óta jóformán minden hónapban nettó hiteltörlesztők voltak. Az adósságuk legfeljebb a forint gyengülése miatt nőtt átmenetileg. A lakosság kötelezettségei 2010 közepén voltak a csúcson, akkor csaknem 11,5 ezer milliárd forint volt a tartozásuk.
Ez négy év alatt alig 9 ezer milliárd forintra olvadt, vagyis hatéves mélyponton áll. A kötelezettsége zöme bankhitel, ezen belül a hosszú lejáratú kölcsönök dominálnak. Miközben a meglévő kölcsönöket szorgosan törlesztették a háztartások, a megkeresett pénzt is igyekeztek megfogni - írja a Világgazdaság.
.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter kezdeményezte az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) összehívását. 
