Hat, állami tulajdonban lévő vállalattal, egyelőre kísérleti jelleggel, megkezdte a sokat bírált szektor reformját Kína. A szakértők ezt a gazdasági liberalizáció egyik kulcsfontosságú lépésének tartják. A kísérleti program elsődleges célja az állami szféra cégeinek versenyközpontúvá tétele és a kormányzati beavatkozás mértékének csökkentése.

A jövőben így az ország legnagyobb agrártermék- és élelmiszer-ellátója, valamint a tavaly év végén 350 milliárd jüan (12,6 ezer milliárd forint) eszközállománnyal rendelkező és 80 ezer dolgozót foglalkoztató Állami Fejlesztési és Befektetési Vállalat állami tőkebefektetési cégekké válnak. Két másik állami vállalat, a Nemzeti Gyógyszeripari Csoport és az Állami Építőanyag Csoport vegyes tulajdonú cégként üzemel tovább, vagyis  lehetővé teszik a cégekbe a magántőke beáramlását. Az állami vagyonfelügyelet a Kínai Energiatakarékossági és Környezetvédelmi Csoportnak, valamint a speciális felszerelésgyártó XinXing Cathay Csoportnak részleges autonómiát ad, így a cégek a jövőben saját maguk választhatják meg vezetőiket és állapíthatják meg a fizetéseket.

A változások mérsékeltnek tekinthetők, a reform kezdete ugyanakkor hatalmas lépés a gazdaság liberalizációjának fokozása felé. Az állami vállalatokat Kínában évek óta komoly kritika éri alacsony hatékonyságuk, csökkenő nyereségességük, vezetőik túlfizetése és a burjánzó korrupció miatt. Az is gyakran elhangzik, hogy a SOE-k monopolhelyzetükkel a versenyt korlátozzák, iparági túlkapacitásokat okoznak, szűkítik a hitelfelvételi lehetőségeket a kisebb versenyzők számára. Reformjuk viszont a remények szerint a piaci verseny fokozódásához, a túlkapacitások felszámolásához és a hatékonyság növeléséhez járul majd hozzá, és számos iparágban az árak csökkenését is elhozza majd. A szakértők - például a témáról nyár elején tanulmányt kiadó amerikai Fitch hitelminősítő - ugyanakkor arra figyelmeztetnek: a reform hosszas folyamat lesz, melyet az ellenlobbi és a meggyökeresedett érdekcsoportok ellenkezése is lassíthat majd.