Hét év alatt, vagyis 2011 és 2017 között több mint 1550 milliárd forintnyi pluszpénzt jelentenek az adó- és járulékkedvezmények a magyar családoknak - mondta a Magyar Időknek Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A lap csütörtöki számában megjelent cikk szerint a tárcavezető hozzátette, hogy ezeken az összegeken minden évben több mint egymillió szülő osztozhatott, ami azt jelenti, hogy gyermekkedvezményt az adófizető polgárok nagyjából negyede rendszeresen igénybe veszi.
A személyi jövedelemadóból és a járulékokból levonható gyermekkedvezmények az idén túlléphetik a 270 milliárd forintot is, korábban egy év alatt ekkora összeg még nem maradt a családoknál.
Ennyiért már hajlandó lennél gyereket vállalni?
A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: míg más országokban például a betelepítéssel próbálják megoldani a demográfiai problémákat, addig a magyar kormány a családalapítás támogatására áldoz százmilliárdokat. A kabinet azt szeretné elérni, hogy a gyermekvállalást semmiképpen se akadályozhassák meg az anyagiak, így lényegében a közteherkedvezmények azt a célt is szolgálják, hogy megálljon a népességfogyás - írta a Magyar Idők.
Nem állunk jól
A demográfiai folyamatok megfordítására mindenesetre nagy szüksége lenne a gazdaságnak.
A KSH statisztikái szerint a természetes fogyás két hónap alatt elérte a 12 288 főt - ez nem csak a kiugró halálozási statisztikának köszönhető, hanem a születések száma is csökkent még tavalyhoz képest is. A házasságkötések száma tizedével esett egy év alatt.
Az elmúlt időszakban annyi magyar fiatal hagyta el az országot, hogy most már külföldön születik meg minden hatodik magyar gyerek. 2010 óta – vagyis a második Orbán-kormány hivatalba lépésének évétől – 78 ezer gyerek született külföldön magyar szülőtől.
Eközben egy frissen publikált nagyszabású kutatás szerint a fiatalok és a középkorúak jelentős hányada elvágyódik Magyarországról, sokan már szervezik is külföldre költözésüket. Ha terveiket valóra váltják, pár éven belül további 370 ezer ember hagyhatja el az országot - márpedig el is kezdték a költözés szervezését, az álláskeresést, a nyelvtanulást.
Két párhuzamos nyilatkozatot fogadtak el Strasbourgban. 
