Egy most publikált nagyszabású kutatás szerint a fiatalok és a középkorúak jelentős hányada elvágyódik Magyarországról, sokan már szervezik is külföldre költözésüket. Ha terveiket valóra váltják, pár éven belül további 370 ezer ember hagyhatja el az országot - írja a Magyar Nemzet. A lap emlékeztet: ennyien laknak a Budapest utáni két legnagyobb városban, Debrecenben és Szegeden.
Még ennél is ijesztőbb azoknak a száma, akik álmodoznak a költözésről: a 18–40-es korosztályból 680 ezren, minden harmadik ember gondolkodott már azon, hogy más országban folytassa az életét – derül ki a KSH Népességtudományi Kutatóintézet (NKI) tudományos főmunkatársa által most publikált elemzésből.
Nem csak úgy mondják: már el is kezdték a költözés szervezését
Gödri Irén kutatása szerint a 18–40-es generáció mindössze egyötöde mondta azt, hogy eszébe sem jutna külföldre menni. A migráción gondolkodó magyarok 35 százalékának komolyak a szándékai, 19 százalékuk pedig azt mondta, hogy már meg is hozta a döntést.
Ráadásul a terveit komolyan vevő 370 ezres csoport 48 százaléka mindenképpen menni akar, 52 százalékuk pedig már jelentkezett is valamilyen állásra. 86 százalékuk tájékozódott a külföldön tartózkodás, 87 százalékuk a külföldi munkavállalás feltételeiről. 54 százalékuk pedig egy éven belül már költözni is akar, nem húzná tovább céljainak megvalósítását. Sokan annyira elszántak, hogy pénzt is ölnek a „projektbe”: képzik magukat, nyelveket tanulnak.
A Magyar Nemzet által idézett tanulmány szerint a 18–40 évesek körében 11 százalékra tehető azok aránya, akik nagy valószínűséggel meg fogják valósítani migrációs terveiket.
Ebből gazdasági katasztrófa lehet
Egy ilyen arányú kivándorlási hullám a jelenlegi demográfiai helyzetben egyébként is katasztrofális hatásokkal fenyeget (a népesség csökkenéséről itt ismertettük a legutóbbi statisztikákat), de ha azt is hozzátesszük, hogy már jelenleg is komoly munkaerőhiánnyal küzd a gazdaság, ami a növekedésnek egyre inkább gátat szab, akkor méginkább van okunk aggódni. A bevándorlást mint a kivándorlás és a természetes fogyás ellensúlyát pedig a kormány - és a kormányzati "tájékoztatás" hatására a lakosság növekvő része - élesen elutasítja.
Bár az, hogy valaki nem érzi jól magát az országban, összetett folyamatok eredménye, mindenesetre a bérek jelentős emelkedése biztosan lassítaná az elvándorlás folyamatát. Ez ugyan már megkezdődött, azonban még korántsem járunk a megfelelő szinten: friss elemzésünk szerint a munkaerő eláramlása csak akkor állna meg, ha a nettó bér lenne 1000 euró - míg most a bruttó annyi. Részletek >>
Hányan dolgoznak külföldön?
Az elemzés tehát azokról szól, akik még itthon vannak, de már tervezik a távozást. A jelenleg külföldön munkát vállalók számát nehéz pontosan megmondani, a lap több adatot idéz az NKI 4 évvel ezelőtti 335 ezres becslésétől Matolcsy György félmilliós tippjéig. Az RTL Klub nemrég arról számolt be: annyi magyar fiatal hagyta el az országot, hogy most már külföldön születik meg minden hatodik magyar gyerek. 2010 óta – vagyis a második Orbán-kormány hivatalba lépésének évétől – 78 ezer gyerek született külföldön magyar szülőtől.
A Privátbankár.hu-n is folyamatosan nyomon követjük az elérhető statisztikai adatokat. Például a Szövetségi Munkaügyi Hivatal (Bundesagentur für Arbeit) szerint februárban 99 397 magyar állampolgárnak volt állása Németországban. Ausztriában 83 075 magyar dolgozik a friss számok szerint - ezek az adatok azonban csak a munkavállalók számát jelentik, nincsenek benne az ott élő, de a munkaügyi statisztikában nem szereplő magyarok.
Drasztikusan nőtt a kamatcsökkentés esélye. 
