Brüsszel a 21. században nem korlátozhatja az internet-hozzáférési szolgáltatást azzal, hogy nem engedi a kedvezményes áfakulcs alkalmazását, Magyarország pedig mindent elkövet azért, hogy bármely - a digitalizációt fontosnak tartó - tagállam alkalmazhassa a kedvezményes áfakulcsot - jelentette ki Varga Mihály az uniós pénzügyminiszterek tanácskozása után, amelyről a Nemzetgazdasági Minisztérium számolt be közleményben.
Legyen mindenkinek olcsó a net
A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: a kormány célja, hogy minél többeknél legyen elérhető áron internet. Az uniós pénzügyminiszterek az Európai Bizottság e-kiadványokra vonatkozó áfacsökkentési tervéről tárgyaltak, amelyről Varga Mihály úgy nyilatkozott: a javaslatot csak akkor tudja támogatni Magyarország, ha az tartalmazza a digitális közvetítő csatorna, vagyis az internet-hozzáférésre vonatkozóan is a kedvezményes adómértéket, így válna teljessé a digitalizáció európai szintű támogatása.
Volt olyan szolgáltató, amelyik szimplán lenyelte az áfacsökkentés hatását. Korábbi listánk >>>
Olcsóbb e-könyvek jöhetnek?
Az e-kiadványokra vonatkozó jelenlegi irányelv nem engedi az elektronikus szolgáltatásokra, ezek között az elektronikus formában értékesített kiadványokra kedvezményes áfakulcs alkalmazását, pedig a papíralapú kiadványok esetén erre lehetősége van a tagállamoknak. A bizottság a versenysemlegesség biztosítása miatt javasolta az e-kiadványoknál is az alacsonyabb kulcs bevezetésének lehetőségét.
A miniszterek tárgyaltak a fordított általános forgalmi adózás kérdéséről is. A jelenlegi bizottsági javaslat 2022. június 30-ig kivételes jelleggel lehetőséget ad a tagállamoknak arra, hogy egyes feltételek teljesítése esetén kérhessék a fordított áfa-adózást a 10 ezer euró feletti értékű ügyletekre. Magyarország fő vonalaiban hasznosnak és célravezetőnek tartja a javaslatot az áfacsalások elleni harcban, a részletszabályoknál viszont figyelemmel kell lenni a magyar érdekekre is - húzta alá Varga Mihály.
Nincs gond a magyar gazdasággal a bizottság szerint
Az Ecofin ülésen az Európai Bizottság bemutatta a 2017. évi országjelentéseket és mélyreható elemzéseit is. A Magyarországra vonatkozó dokumentum elismeri az ország eredményeit a gazdasági növekedést, az adósságcsökkentést és a munkahelyteremtést valamint az alacsony munkanélküliséget illetően. Hangsúlyozták azt is, hogy a tartós és egyre kiegyensúlyozottabb szerkezetű növekedés mellett a magyar gazdaság külső- és belső egyensúlyi pozíciója számottevően javult, eladósodottsági és sérülékenységi szintje egyaránt jelentősen csökkent.
A dokumentum részletesen taglalja az üzleti környezet és a szakképzés kérdéskörét is. A korábbi évektől eltérően idén már nem készült mélyelemzés, mivel a bizottság Magyarország esetében egyáltalán nem azonosított makrogazdasági egyensúlytalanságot - emelte ki a nemzetgazdasági miniszter.
