Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak nagyobb figyelmet kell fordítania a közép-európai országokra, különösen az Ukrajnával szomszédos államokra - jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter az MTI-nek, miután részt vett a bank kormányzótanácsának ülésén.
A pénzügyminiszter szerint a szervezet azért jött létre 1991-ben, hogy a rendszerváltoztatást követően összeomló kelet-közép-európai gazdaságokat támogassa és segítse. Fontos emellett, hogy a közeli ázsiai, vagy szubszaharai országok is a fejlesztések célpontjaivá váljanak, ugyanakkor nem szabad elfeledkezni arról, hogy ennek a banknak alapvetően európai fókusza van - húzta alá.
Pénz az orosz-ukrán háború miatt
Varga Mihály elmondta: Magyarország eddig is kivette a részét az orosz-ukrán háború következményeinek kezeléséből, közlése szerint már több mint 40 milliárd forintot költött az ukrán menekülthelyzet kezelésére. Ezért jogos, és méltányos kérésnek nevezte, hogy az európai intézmények nagyobb szerepet vállaljanak ezekből a terhekből.
Hozzátette: az ülésen arról is egyeztettek, hogy milyen hatása van az orosz-ukrán háborúnak az EBRD működési országaira, és hogyan kell reagálni ezekre a kihívásokra.
Az orosz-ukrán konfliktus következményeinek kezelésére az egyik válasza a fejlesztési banknak az azonnali, kétmilliárd eurós program elindítása, főleg a háború által leginkább érintett, szomszédos országok támogatására. Ez napokon belül indulhat - emelte ki Varga Mihály.
Hozzátette: a magyar delegáció egyik célja éppen az volt, hogy Magyarország is részesedhessen ebből a forrásból. Felidézte: erről kedden tárgyalt a bank elnökével, Odile Renaud-Bassóval.
Megállapodtak abban, hogy amint a program részleteinek kidolgozását befejezik, Magyarország is kaphat támogatást az orosz-ukrán háború következményeinek mérséklésére.
Újjáépítési csomag a háború utánra
Kitért arra: az EBRD másik terve szerint készülnek egy újjáépítési, infrastruktúra-helyreállítási program kidolgozására, ami a háború utáni helyzetre lesz alkalmazható. A pénzügyminiszter jelezte az EBRD elnökének, hogy Magyarország ebben szintén kész az együttműködésre.
A most induló 2 milliárd eurós keret önkormányzatok és vállalkozások támogatására is fordítható, abból a menekültek ellátásának megoldására létrehozott beruházások, például szálláshelyek kialakítása, vagy oktatási fejlesztések lesznek megvalósíthatóak.
(MTI)
Ezen a héten landolt az első elektromos járat a Gatwick repülőtéren. 
Van még tartalék a magyar részvényekben
