|
A tokiói kormány, amely nemrég 20 ezer milliárd jenes gazdaságélénkítő csomagot jelentett be, korábban többször is újabb erőteljes monetáris lazítóintézkedéseket sürgetett a jegybank részéről, amely a múlt évben többször növelte eszközvásárlási programjának mértékét. Abe Sindzó miniszterelnök 2 százalékos inflációs cél meghatározását várja a nemzeti banktól, amelyet a kabinet és a jegybank hamarosan közös nyilatkozatban rögzíthet. |
Jens Weidmann a Bundesbank honlapján közölt beszédében egyebek között kifejtette, hogy aggasztó folyamatok figyelhetők meg "például Magyarországon és Japánban". A távol-keleti országban az új kormány erőteljesen beavatkozik a jegybank ügyeibe, az eddiginél is agresszívabb pénzpolitikát követel és a jegybanki autonómia megszüntetésével fenyeget.
A jegybankokra egyre több felelősséget ruháznak át, a szorosan vett felhatalmazásukhoz nem tartozó feladatokat is rájuk terhelnek. A gazdasági válság során a pénzügyi rendszer működőképességének fenntartását, a konjunktúra élénkítését, az államháztartás finanszírozási költségeinek csökkenését és az állami fizetőképesség megőrzését szolgáló intézkedéseket sürgetnek a jegybankoktól, pedig bevonásuk a válságtünetek enyhítésébe nem vezet fenntartható eredményhez - véli a Bundesbank elnöke.
|
| Jens Weidmann |
A politikai beavatkozási kísérletek következményeképpen egyre inkább átpolitizálódhat az árfolyam alakulásának kérdése. A nemzetközi pénzügyi rendszer mostanáig leértékelési versengés nélkül kapaszkodott ki a válságból. Nagyon "remélem, hogy ez így is marad" - fejtette ki Jens Weidmann.
A Weidmann által említett "árfolyam-átpolitizálódásnak" valóban kiváló példája Magyarország, ahol a korábban a jegybank jelenlegi vezetése és a kormány közötti ellentétek, újabban pedig a (miniszterelnök által javasolt) új jegybankelnök és a kormány között várható együttműködés borzolja a kedélyeket a devizapiacon. A forint árfolyamának várható alakulásával kapcsolatos friss londoni elemzések >>
Betett az árrésstop és a különadó. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
