Egy, az Európai Bizottság vezetői számára készített dokumentum arra figyelmeztet, hogy az EU 2030-ra nagymértékben függhet Kínától a lítium-ion akkumulátorok és üzemanyagcellák tekintetében, hasonlóan az ukrajnai konfliktus előtti, Oroszországtól való energiakitettséghez – írja a portfolio.hu-ra hivatkozva a 24.hu. A gazdasági portál a Reutersre hivatkozva közölte, hogy Magyarország az egyik, az oroszoktól leginkább függő ország, úgy az akkumulátoripar felé mozduló gazdasági átrendeződéssel Kína felé is a magyar lehet az egyik legjelentősebb kitettség.
A dokumentumban arra figyelmeztetnek, hogy Európa túlzottan függővé válhat Kínától a lítium-ion akkumulátorok és üzemanyagcellák tekintetében, amelyek az elektromos járművek és a megújuló energia tárolásának kritikus eszközei.
Európa célja, hogy 2050-re elérje a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást. Ehhez hatékony módszerekre lesz szükség az olyan időjárásfüggő forrásokból származó energia tárolására, mint a nap- és a szélenergia. Ennek eredményeképpen a akkulítium-ion akkumulátorok, üzemanyagcellák és elektrolízerek iránti kereslet várhatóan jelentősen megnő, és az elkövetkező években akár a 10-30-szorosára is nőhet idéz a portál a jelentésből.
Míg az EU erős pozíciót foglal el az elektrolízisberendezések gyártásának közbenső és összeszerelési fázisában, az üzemanyagcellák és lítiumion-akkumulátorok tekintetében nagymértékben támaszkodik Kínára - fogalmazott a portál.
A dokumentum párhuzamot von a Kínától való potenciális függőség az akkumulátorok és üzemanyagcellák esetében, valamint az EU múltbeli, Oroszországtól való energiakitettség között, amelynek az ukrajnai konfliktus vetett csak véget. Ez azt sugallja, hogy a következmények hasonlóan súlyosak lehetnek, ha nem tesz lépéseket az EU, ami rossz előjel a magyar akkumulátoriparnak is - tették hozzá a Reuters elemzői.
A kisbefektetőkre lő a nagybank. 
