Elmondása szerint a hidegháborús állapotokat állítaná vissza Oroszország ezzel a lépéssel, amely amellett, hogy gazdaságilag Oroszországot is sújtaná, saját légitársaságának, az Aeroflotnak is ártana. A légicég ugyanis részesül az átrepülő gépek után fizetett léginavigációs szolgáltatási díjból. A szakértő hozzátette: a légtér lezárása semminek sem kedvez, tárgyalási álláspontnak pedig gyenge a NATO-val szemben, hiszen egy kereskedelmi légitársaság profitjának csökkenése nem fogja "meghatni" az észak-atlanti szervezetet.
Nagy változás lenne, de nem nálunk
Mellékes hatásként a légi piac jelentős részét átrendezheti a lépés: azok a légitársaságok, akik Ázsiába az orosz légtéren keresztül repülnek, a döntés hatályba lépésével meg kellene kerülniük az országot. Például a skandináv SAS-nak vagy a Finnairnek ez nagyjából 30 ezer dollár plusz kerozinköltséget jelentene egy útra. A légtérzárással az egyébként is jó helyzetben lévő közel-keleti légitársaságok kerülnének még előnyösebb helyzetbe, például az Emirates és az Etihad Airways. Ezek a légitársaságok ugyanis most sem használják az orosz légteret Ázsia felé, mert dubai, illetve abu-dzhabi központjukból Oroszország érintése nélkül is ideális útvonalon tudnak Ázsiába repülni.
Magyarország légterében Feledi György elmondása szerint jelentős változásra nem kell számítani, az átrepülő forgalom megnövekedhet, de a HungaroControl várhatóan kellő professzionalizmussal tudja majd ezt a helyzetet is kezelni szükség esetén.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1355,42 pontos, 1,03 százalékos emelkedéssel, 132 426,66 ponton zárt csütörtökön.
