A most ötödik osztályba járók teljesítménye javult, ám azt nem lehet biztosan állítani, hogy ez azért lenne, mert rájuk elsőként vonatkozott a buktatás tilalma - írja a Népszabadság. A negyedikesek alapkészségeinek fejlettségét 2003 óta vizsgálják, 16 területen mérik a diákok képességeit. Ezek felében a tavalyi negyedikesek több százalékkal jobb eredményeket értek el az egy évvel korábbi negyedikesekhez képest. Két-három százalékkal javult például a diákok olvasási, illetve az elemi számolási készsége, míg az elemi gondolkodási képesség kiépülése nyolc százalékkal lett jobb. Brassói Sándor az oktatási tárca főosztályvezető-helyettese szerint ezeket az adatokat óvatosan kell kezelni, hiszen sok iskola alaposan fölkészíti a mérésre a tanulóit. Ám az már látszik, hogy a 2003-as törvénymódosítás komplex elemei - a szöveges értékelés, az évismétlés korlátozása, a kompetencia-alapú oktatás, a fejlesztőpedagógiai szemlélet megerősítése - jótékony hatással voltak a diákok képességeinek fejlődésére. A köznyelvben csak buktatás tilalmaként emlegetett törvénymódosítást a Magyar Bálint által vezetett oktatási tárca nyújtotta be az Országgyűlésnek. A törvényjavaslat nagy vitákat váltott ki, sokan kifogásolták, hogy ha a diákokat nem lehet osztályozni (alsó tagozatban szövegesen kell értékelni a teljesítményt), sem pedig év végén megbuktatni, akkor mi motiválná őket a tanulásra - emlékeztet a Népszabadság. Nincs pénz: fizetésképtelen az oktatási tárca Elfogyott a pénz: egy fillér se jut az egyetemeknek? Népszabadság

Minden eddiginél átfogóbb, nemzetközi összehasonlításra alkalmas egészségfelmérést indít ősszel a Központi Statisztikai Hivatal; a felmérésben hétezer embert kérdeznek étkezési szokásairól, fizikai, lelki állapotáról, panaszairól, betegségeiről - írja a Népszabadság. A felmérés uniós minták és előírások alapján készül, de egy sor speciálisan magyar részt is tartalmaz - mondta a lapnak Tokaji Károlyné, a KSH társadalmi szolgáltatások statisztikai főosztályának vezetője. Hozzátette: részletesen rákérdeznek például arra, volt-e, illetve hányszor munkanélküli az illető, s kiderül az is, hatással van-e ez az egészségi állapotára. A nemzetközi felmérésnél részletesebben kérdeznek rá a munkahelyi körülményekre, a környezeti ártalmakra, és részletesen foglalkoznak majd az étkezési szokásokkal is. Az egészségi állapot megítélése Tokaji Károlyné állítása szerint valamelyest szubjektív lesz. Arra kérnek választ: az elmúlt hat hónapban milyen mértékben korlátozta a megkérdezettet valamilyen egészségi probléma mindennapi tevékenységei elvégzésében. Rákérdeznek konkrét betegségekre, gyógyszerszedési, orvoslátogatási szokásokra, illetve arra, szükség volt-e kórházi kezelésre. Mint a főosztályvezető mondta, felmérik azt is, kik és milyen szűréseken vettek részt. Mennyire betegek a magyarok? Egészségünk megsínyli a kuporgatást Népszabadság

Az európaiak közel kétharmadát, 64 százalékát nem érdekli a június 7-i európai parlamenti választás -  derült ki az Opinionway közvélemény-kutató cég felméréséből, amelyet pénteken tettek közzé a La Tribune című francia gazdasági lapban. Különösen a franciák és a németek közömbössége szembetűnő: a megkérdezett franciák 73, a németek 67 százaléka számára érdektelen az EP-választás. Ami a világgazdasági válságot illeti, a felmérésben részt vevő európaiak 58 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az uniós tagállamok mindegyike külön próbált megoldást találni rá, és csak 30 százalék szerint igyekezett az EU közös választ adni a krízisre. Ezen belül a franciák 63 és a lengyelek 62 százaléka ítélte meg úgy, hogy az EU-tagállamok egymástól függetlenül cselekedtek. Egységesen kellene szavaznia Európának? EP-voksolás: biztonsági jelek is kerülnek a szavazólapra Az EP-voksoláson elbukhat Gordon BrownMTI

Újabb vezető brit kabinettag mondott le, távozásra szólítva fel egyben Gordon Brown kormányfőt is

A magyarországi mintegy 4,3 millió lakásingatlan csaknem 20 százalékát érintheti a kormány terveiben szereplő vagyonadó - mondta Zara László, a Magyar Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke

Koszovót tagjai közé fogadta a Világbank - jelentette be csütörtökön Pristinában az önálló állammá alakult volt szerbiai tartomány kormányfője. "A Világbank megerősítette, hogy a szervezet kormányzótanácsa jóváhagyta Koszovó felvételét" - jelentette be Hashim Thaci. Néhány napon belül magas rangú koszovói küldöttség utazik Washingtonba, hogy aláírja a csatlakozási okmányokat a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és a Világbankkal - tette hozzá. Az IMF a múlt hónapban adott pozitív választ Koszovó tagsági kérelmére. Pristina tavaly nyáron kérte felvételét a két nemzetközi pénzügyi szervezetbe, azután, hogy 2008 februárjában egyoldalúan kikiáltotta elszakadását Szerbiától. A Világbank nem kommentálta a koszovói bejelentést. Várhatóan június 15-én jelentik be hivatalosan a Koszovó felvételéről döntő szavazás eredményét. Szerb EU-tagságért független Koszovó? Német titkosszolgák koszovói fogságbanMTI

Megerősítette az OTP Bankra és az MKB Bankra érvényben tartott támogatási besorolását a Fitch Ratings, a két magyar pénzintézet állami, illetve tulajdonosi támogatásának nagy valószínűségére hivatkozva. A legnagyobb európai hitelminősítő osztályzati megerősítése a londoni bejelentés szerint az OTP 2-es, illetve az MKB lehető legjobb, 1-es támogatási besorolására vonatkozik. A Fitch e bankokra teljes körű besorolást nem állapított meg, csak támogatási osztályzattal listázza a két pénzintézetet. Az OTP-besorolás megerősítéséhez fűzött elemzésében a cég azt írta: az osztályzat tükrözi azt a rendszerszintű fontosságot, amelyet az OTP a Fitch megítélése szerint a magyar bankrendszeren belül betölt, és azt, hogy a hitelminősítő "nagyon valószínűnek" tartja az OTP támogatását a magyar kormány részéről, ha erre szükség lenne. Az MKB megerősítése az elemzés szerint azt mutatja, hogy a Fitch Ratings szerint szükség esetén "rendkívül valószínű" a támogatás a magyar bankban 89,61 százalékos részesedéssel bíró anyavállalat, a Bayerische Landesbank részéről. Devizapiac: megrendült a bizalom Fogynak a jó adósok Amerikában Spekulatív kategóriába süllyedt RomániaMTI

Kétnapos országos közlekedésbiztonsági akciót indít ma az ittasan és a bódult állapotban vezetők kiszűrésére a rendőrség. A fokozott ellenőrzést egy európai szintű akciósorozat, a TISPOL - az európai közlekedésrendészeti szervek hálózata - szervezésében hajtják végre, legalább napi 8-8 órában, azokon a helyszíneken, ahol a helyi tapasztalatok alapján a legmagasabb az ittas járművezetés valószínűsége, vagyis általában lakott területen lévő útvonalakon - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) az MTI-vel. Az akciót azzal indokolták, hogy az ittas, illetve bódult állapotban történő járművezetés Európában és Magyarországon egyaránt kiemelt közlekedésbiztonsági kockázatot jelent, s egyike a három kiemelt baleseti oknak. Magyarországon a szeszes italtól befolyásolt állapotban okozott balesetek száma évek óta igen magas, az elmúlt évben a közúti balesetek 12,2 százalékát ittas járművezetők okozták - írta az ORFK. Az ellenőrzés során a rendőrség együttműködik a Nemzeti Közlekedési Hatóság illetékes szerveivel, amelyek munkatársai megvizsgálják a leállított gépjárművek műszaki állapotát. 92 km/órával lépte át a sebességkorlátot Részeg sofőrökre vadásznak a rendőrökMTI

5 hasznos tipp, amelyek figyelembevételével könnyebben kiválasztható a megfelelő légkondicionáló

Ragadja meg a lehetőséget, hogy a válsághelyzetből megerősödve, cége hosszú távú fejlődése egyértelművé váljon mindenki számára! (x)

A magyaroknak valamivel több mint egynegyede állítja, hogy a szex a legjobb dolog az életben, még egy szakítás után is - derül ki a TÁRKI legfrissebb felméréséből

Az amerikaiak csaknem kétszer több időt fordítanak internetes közösségi életükre, mint egy évvel ezelőtt; robbanásszerűen növekedett a Facebook és a Twitter közösségi portálokon töltött percek száma. Az internetezők szokásait vizsgáló Nielsen Online intézet friss kutatása szerint a közösségi oldalakon - közöttük a Facebook, a MySpace, a Blogger, a Tagged, a Twitter és a LinkedIn portálon - eltöltött idő 83 százalékkal nőtt 2008 áprilisa és 2009 áprilisa között. A leglátogatottabb portál a Facebook volt, ahol a látogatók által töltött összes idő 700 százalékkal növekedett a jelzett időszakban: 1,7 milliárd percről 13,9 milliárd percre. A portál legtöbb új tagja a 35-49 éves korosztályból került ki, és kétszer több 50-64 éves internetező regisztráltatta magát, mint 18 év alatti. Ebben a rangsorban a második a MySpace volt, ahol idén áprilisban 5 milliárd percig tartózkodtak a virtuális életüket ott élők, ez jelentős visszaesés az egy évvel korábbi 7,3 milliárd perchez képest. A sorban a következő a Blogger, a Tagged és a Twitter. Az eltöltött idő legnagyobb ütemű bővülését viszont az úgynevezett mikroblog szolgáltatást nyújtó Twitter könyvelhette el: a 2008 áprilisi 7,9 millió percről a mutató 300 millióra szökött idén áprilisra, ez csaknem 3800 százalékos növekmény. A Twitter különösen az előkelő társadalmi rétegek kedvelt virtuális közössége. S bár az összidőt tekintve az egykor vezető MySpace visszaesett, a megtekintett online videók tekintetében még mindig az első számú közösségi portál. Tagjai idén áprilisban 384 millió percet töltöttek videonézéssel, ami látogatónként átlagosan 38,8 percet jelent. A Facebookon ez az érték 11,2 perc volt. Jon Gibs, a felmérést készítő Nielsen Online alelnöke elmondta, hogy a Twitter berobbanása alaposan megváltoztatta a kiberteret. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az internetes közösségi kötődések egyáltalán nem stabilak, amint a korábban verhetetlen MySpace példája is mutatja. Akármekkora és akármilyen gyorsan is növekszik egy portál, gyorsan kieshet a webhasználók kegyeiből - mutatott rá, megjegyezve, hogy sem a Twitter, sem a Facebook jövője nincs bebetonozva. A Facebookban nemrégen iratkozott fel a 200-milliomodik felhasználó, de - mint elemzők rámutatnak - a közösségi portál még nem találta meg annak a módját, hogy hatalmas népszerűségét pénzben is kamatoztassa, ahogy ez sikerült olyan internetes óriásoknak, mint az Amazon, az eBay, a Google vagy a Yahoo!. Egy orosz internetes cég mindenesetre 200 millió dollárt fektetett májusban a Facebookba, amelynek értékét 10 milliárd dollárra becsülik. Októberben debütál a Windows 7 Fizetős lesz a Twitter - már dolgoznak rajta Adatainkkal bizniszelnek a közösségi portálokMTI

A magyar választók többsége úgy gondolja: ha az MSZP vasárnap vereséget szenved az európai parlamenti választáson, akkor Bajnai Gordon kormányfőnek le kell mondania

Júliustól tovább drágulnak a parkolási díjak a fővárosban, amelyek esetenként már háromszorosára nőttek júniustól; a további drágulás oka, hogy a díjak a BKV-jegyárakhoz igazodnak - mondta a fővárosi Fidesz-frakció közlekedési szakértője csütörtökön az MTI-nek. A Fővárosi Közgyűlés MSZP-SZDSZ-s többsége júliustól ismét, maximum 4,8 százalékkal megemelte a BKV-tarifákat, ezzel egyúttal a parkolási díjak emeléséről is döntött - közölte Wintermantel Zsolt. Emlékeztetett, hogy a városvezetés Hagyó Miklós (MSZP) főpolgármester-helyettes szorgalmazására olyan parkolási rendeletet javasolt áprilisban, amely szerint a parkolási díjak a BKV-jegyárakhoz igazodnak. A június 2-án hatályba lépett parkolási áremelést a 290 forintos BKV-jegyárhoz kötötték, s mivel június 3-án 300 forintra emelték a BKV-jegy árát, ezért júliustól tovább drágulnak a parkolási díjak - jegyezte meg. A Fővárosi Közgyűlés rendelete szerint a legalacsonyabb, 115 forintos óradíj 145 forintra, a legdrágább, 430 forintos pedig 580 forintra nőtt. Egyidejűleg bővítették a fizetőövezetek határát, s több helyen az eddigi 18 óra helyett 20 óráig kell parkolási díjat fizetni. A díjemelések ellenére egyelőre továbbra sem lehet papírpénzzel és bankkártyával fizetni, mivel ez csak a parkolóórák korszerűsítése után, a későbbiekben valósulhat meg. Wintermantel Zsolt közölte: nem igaz az a városvezetés és a Parking Kft.  által hangoztatott álláspont, miszerint júniustól csak átlagosan 27 százalékkal nőttek a parkolási díjak. A Váci út, Dózsa György út és a Dráva utca által határolt területen például háromszorosára nőtt a parkolási díj, 115 forintról 365 forintra. Jelentős a drágulás a Duna és a Nagykörút között is, ahol az eddigi 210-300 forint helyett 365 forintot kell fizetni. Csaknem a duplájába kerül a parkolás a Dózsa György  út - Podmaniczky utca - Rákóczi út térségében, ahol 115 helyett 220 forintot kell fizetni. A Szilágyi Erzsébet fasor - Margit körút között 210-ről 290 forintra emelték a tarifát, de mivel olyan helyekre is kiterjesztették a 290 forintot, ahol eddig csak 150 forintot szedtek, így csaknem megduplázódott a díj. Wintermantel Zsolt hangsúlyozta, a parkolási gondok rendezésénél az lenne a legfontosabb, hogy a bevételeket visszaforgassák a közterületeken kívüli parkolóhelyek, például mélygarázsok, parkolóházak építésébe, hogy ezáltal minél kevesebb autó parkoljon az utcákon. Átlagosan 30 százalékkal emelkedtek a fővárosi parkolási díjak. Ön hogyan alkalmazkodik az új tarifákhoz? Szavazzon! Tisztességtelen a BKV pótdíjazási gyakorlata Döntöttek: 300 forint a BKV-jegy, 9400 a bérlet Mától mélyebben zsebükbe nyúlhatnak az autósok MTI

A kormány által tervezett 32 százalékos adókulcs esetén csupán a munkaadók bő négytizede tartaná fenn a természetbeni juttatásokat - derül ki a Szonda Ipsos kutatásából. Az ilyen juttatásokat a korábbinál kisebb összegben, vagy egyáltalán nem adó vállalatok mindössze egytizede kompenzálná munkavállalóit béremeléssel

Az önkormányzatok elővásárlási jogot kapnak a hitelüket fizetni nem tudó tulajdonosok lakásaira, feltéve, hogy utána nekik adják bérbe, továbbá a munkával rendelkező, de anyagilag megrendült adós is kaphat átmeneti könnyítést a törlesztésre - ezek a legfontosabb szabályai "a nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkező polgárok védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról" címet viselő törvényjavaslatnak. Az Országgyűlés honlapján is olvasható javaslatot csütörtökön terjesztette a pénzügyminiszter a parlament elé. Az önkormányzatot az árverésen, és az azon kívül értékesített lakásokra is megilleti az elővásárlási jog. Árverésen nem kell licitálnia az önkormányzatnak, a leütéskori áron juthat hozzá a lakáshoz. A részletszabályokból arra lehet következtetni, hogy a jogalkotó kerülni akarja az árverést, mivel annak kezdetéig a hitelező bank és a fizetni nem tudó adós megállapodhat a kikerülésben - az árverésen kívüli értékesítésben. Ennek feltétele, hogy megállapodjanak az eladási árban. Az eladás elektronikus közzététele - éppen emiatt - 30 napról 60 napra hosszabbodik. Az önkormányzatok felkészülésére 60 napot ad a törvényjavaslat. Ha megveszik a lakást, azt csak a korábbi tulajdonosnak adhatják bérbe, mégpedig az önkormányzati lakásrendeletbe foglaltak szerint. Így ha szociális bérlakásra jogosult, akkor úgy, ha piacira, akkor pedig az arra megállapított feltételekkel kapja bérbe a lakást a korábbi tulajdonos. Az adós akkor is jogosult hitelének könnyítésére, ha nem szűnt meg a munkaviszonya, viszont a teherviselő képessége átmenetileg megváltozott. Ilyenkor áthidaló kölcsönt kérhet a banktól, ha a törlesztőrészlet 30 százalékkal magasabb az első - nem akciós - havi törlesztéshez képest. Ha erre nincs szükség, akkor az első - nem akciós - törlesztőrészletet kell fizetnie havonta. Sem ez utóbbi törlesztőrészlet, sem az áthidaló hitel törlesztése nem haladhatja meg a háztartás havi nettó jövedelmének a 40 százalékát. Ezekben a kedvezményekben az részesülhet, akinek a kölcsöne - felvételkor - nem volt több 10 millió forintnál, a lakása pedig - ugyanakkor - nem ért többet 20 millió forintnál. Ugyanezeket a szabályokat kell alkalmazni a lízingelt lakásokra is. A könnyítési szabályokat jóvá kell hagynia az Európai Bizottságnak is. A kormány nem akarja, hogy elússzon a lakásunk Van hitele és munkája? Az állam akkor is segít! A rezsit is leadózhatják a bérbeadók MTI

Az orosz OJSC Surgutneftegas törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett a Mol Nyrt. ellen a Fővárosi Bíróságon a Surgutneftegas részvénykönyvi bejegyzésének megtagadása miatt - közölte a Mol a Budapesti Értéktőzsde honlapján csütörtökön. A Surgutneftegas a Mol részvényeinek 21,2 százalékával rendelkezik, amelyet még március végén vásárolt meg váratlanul az osztrák OMV-től 1,4 milliárd euróért. Az eljárás kezdeményezésének hátterében az áll, hogy az orosz konszern nem vehetett részt a Mol közgyűlésén, ahol olyan döntéseket hoztak, amelyek szinte lehetetlenné tették a Surgutneftegas részvételét a magyar vállalat vezetésében, valamint megakadályozták, hogy tovább növelje részesedését. A Mol legnagyobb részvényese azért nem lehetett jelen az árpilis 23-án tartott közgyűlésen, mert nem jegyezték be a Mol részvényeseinek jegyzékébe: bár idejében jelentette részvényvásárlását az illetékes magyar hatóságnál, azt azonban a Magyar Energia Hivatal a közgyűlésig nem hagyta jóvá, mivel további információkat kért. Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója az MTI-nek korábban adott nyilatkozatában kijelentette: az orosz befektetővel a közgyűlés óta "enyhe üzenetváltások" történtek, amelyek elsősorban azt taglalták, miért nem tudott részt venni az éves rendes közgyűlésen. Hozzátette, a jogszabályok szerint, illetve a Magyar Energia Hivatal be nem fejezett eljárása miatt azt sem tudni, hogy Mol-részvényesnek tekinthető-e az orosz cég, ezért bármilyen kérésének teljesítése komoly jogi fejtörést okozna most nekik. Az igazgatóságnak nem volt mérlegelési lehetősége, hiszen a jogszabályok alapján nem tehetett mást, minthogy nem jegyezte be a részvénykönyvbe. Oroszország éhes, de Magyarország ellenáll Privatizáció: Lex Mol extra? Nagyon féltjük a Molt MTI

Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) keretében közel négymilliárd forint európai uniós forrás felhasználásával valósítják meg azt a rendszert, amely biztosítja, hogy az állam számára a befizetéseket elektronikus úton is teljesíthessék a cégek, illetve az állampolgárok - mondta Oszkó Péter pénzügyminiszter Budapesten, a rendszer kiépítéséről szóló szerződés aláírása alkalmával. A pénzügyminiszter kiemelte: a rendszer teljes kiépítése lehetővé teszi majd a fizetések gyorsabb és egyszerűbb végrehajtását, azt, hogy a vállalkozások, illetve az állampolgárok internetes bankolás, bankkártya, illetve mobiltelefon segítségével hajtsák végre az állam számára esedékes befizetéseiket. A teljes elektronikus fizetési rendszer a Központi Elektronikus  Fizetési és Elszámolási Rendszert (EFER) létrehozó projektből, illetve a szolgáltatás használatát biztosító több vertikális projektből áll. Az EFER megteremtéséről szóló, csütörtökön aláírt szerződés értéke 1,6 milliárd forint. Ügyfélkapu 2 - nem fejlesztés, újabb leállás Felfüggesztés vár a ráérős vállalkozókra MTI

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 72,25 pontos, 0,48 százalékos csökkenéssel, 15.120,01 ponton zárt. A részvénypiac forgalma 27,6 milliárd forint volt csütörtökön, a vezető részvények a Magyar Telekom kivételével veszítettek értékükből az előző napi záráshoz képest. Söre Balázs, a Buda-Cash Brókerház határidős üzletkötője elmondta: a csütörtöki kereskedést kizárólag az OTP befektetői irányították, mivel a bankpapír forgalma tette ki szinte a teljes forgalmat csütörtökön. Az üzletkötő rámutatott: az OTP esése nemzetközi viszonylatban egyedi volt, sem a régiós, sem a nyugat-európai bankpapírok nem veszítettek értékükből ilyen mértékben. A szakértő kiemelte: az elmúlt két évben jelentősen megnőtt a spekulatív tőke aránya az OTP piacán, így a csütörtöki kereskedési napon is elsősorban ezen befektetők mozgathatták a piacot. A trendet azonban a nagy szereplők, a befektetési alapok, nyugdíjalapok irányítják, ezért az OTP részvényeinek csütörtöki csökkenés valószínűleg csak egyedi eset volt. Mivel a többi nagy papír nem veszített értékéből ilyen mértékben, ezért a korrekció még biztosan nem érkezett el a magyar tőzsdére és várhatóan tovább folytatódik az emelkedő trend az OTP piacán is - vélte Söre Balázs. Szatmári Tamás, a Raiffeisen Bank Zrt. üzletkötője szerint egyedül az OTP esése emelkedett ki a csütörtöki kereskedési nap folyamán. Az üzletkötő úgy vélte, túlságosan egyértelműen drágult a bankpapír az elmúlt napokban, ezért volt több eladó mint vevő a piacán. A Mol árfolyama 15 forinttal, 0,12 százalékkal 12.835 forintra csökkent, 2,0 milliárd forintos forgalomban. Az OTP részvények ára 142 forinttal, 4,05 százalékkal 3.360 forintra esett, forgalmuk 23,0 milliárd forintot tett ki. A Magyar Telekom ára 15 forinttal, 2,52 százalékkal 610 forintra erősödött, forgalma 1,1 milliárd forint volt. A Richter papírok ára 270 forinttal, 0,88 százalékkal 30.500 forintra gyengült, a részvények forgalma 963,3 millió forintot ért el. A másik gyógyszeripari részvény, az Egis 276,6 millió forintos forgalom mellett 750 forinttal, 4,95 százalékkal 15.900 forintra nőtt. A kis és közepes részvények indexe, a BUMIX 1.624,68 ponton zárt csütörtökön, ez 9,32 pontos, 0,58 százalékos emelkedés a szerdai záráshoz viszonyítva. Nézze meg, hogyan zártak részvényei!MTI

Két hét alatt 11 százalékkal drágult a kakaó Londonban az árupiacon. A világ vezető csokoládégyártója, a svájci Callebaut cég szerint a kakaót feldolgozó ipar keresletében az utóbbi hetekben jelentős fellendülés mutatkozott. Kéthavi csúcson van a kakaójegyzés, az irányadó, júliusi határidőre az ár tonnánként 2750 dollár fölé emelkedett, elemzők szerint elsősorban azért, mert a recessziós időszakban kialakult ár már igen vonzó volt a vásárlóknak. A Nemzetközi Kakaószervezet a múlt héten megjelent becslése szerint a 2008-09-es, e hónappal záruló idén idény "globális deficitje" az élelmiszeripari nyersanyagból 84 ezer tonna lesz, részben a termelés 7,2 százalékos csökkenése miatt. Ennek az az oka, hogy a világ teljes kakaótermelésének 70 százalékát adó nyugat-afrikai termelők, élükön Elefántcsontparttal, nem ruháztak be kellő mértékben az ágazatba, a korábban gyenge árak miatt. A világ éves kakaótermelése 3,3-3,4 millió tonna körül van, ebből több mint 1,2 millió az elefántcsontparti termelés. Nézze meg, hogyan zártak részvényei!MTI

Ingadozások közepette kissé tovább gyengült a forint a bankközi devizapiacon csütörtökön. Az eurót 287,76 forinton jegyezték csütörtökön délután négy órakor, szemben a szerda délutáni 286,85 forinttal. A szerda esti, éjszakai, hajnali - a tengeren túli - kereskedésben 288,40 és 286,70 forint között alakult a jegyzés. Mérséklődtek a lett deviza leértékelése okán a térségbeli devizákra átgyűrűző aggodalmak, mivel a piac megbizonyosodott róla, hogy ha lesz leértékelés, az "rendezett" körülmények között zajlik majd. A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy Lettország az EU-val és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) egyeztetve helyezi át a sávon belüli középárfolyamot. A térségbeli devizák emiatt a szerdán elszenvedett veszteségeik után kialakult új árfolyamsávban ingadoztak, követve az euró/dollár árfolyam hullámzó alakulását, ami a nap folyamán 1,42 felett és 1,41 alatt is járt több tényező függvényében. Ide sorolható az EKB (vártnak megfelelő) kamatdöntést követő Trichet-nyilatkozat a gazdasági kilátásokról, az EKB kötvény visszavásárlásairól, valamint befolyásolták a Gordon Brown esetleges lemondásáról szárnyra kapott, majd cáfolt híresztelések, az EP-választások kimenetelével kapcsolatos találgatások is.  A kereskedők összességében úgy látják, hogy rövid távon a bizonytalansági tényezők gyarapodása miatt az euró/forint árfolyam mozgási sávja 275-290 forintra szélesedett, inkább gyengülő, mint erősödő forint tendenciával. A dollárt délután négy órakor 203,30 forinton jegyezték a szerda délutáni 201,79 forint után. Az euró jegyzése ekkor 1,4150 dollár volt. A svájci frank jegyzése 189,83 forint 189,37 forint után, 100 japán jent pedig 211,49 forinton jegyeztek 210,96 forinttal szemben. Az állampapírok másodpiacán az ÁKK sikeres aukciója ellenére alacsony volt a forgalom, a hozamok a szerda délutáni, a forint gyengülését követően kialakult szinthez képest alig változtak. A 3, 5 és 10 éves hozamok 10,30 és 10,40 százalék között vannak. Legfrissebb devizaárfolyamok a PrivátbankáronMTI

Közel lehet az 5 milliárd dollárhoz a világ légitársaságainak idei együttes vesztesége. A Nemzetközi Légiforgalmi Szövetség (IATA) vezérigazgatója csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy rontani kellett a légi szállítás globális veszteségére adott korábbi becslést, mert ugyan a légi teherszállításban talán már elérték a bevételi mélypontot, de a személyszállításról ez még nem mondható el. Giovanni Bisignani elmondta, hogy idén 4,7 milliárd dollár lehet a légitársaságok összes vesztesége, és ennél is több jövőre, a tavalyi 8 milliárdos hiány után. Megjegyezte: az árufuvarozásban az utóbbi hónapokban 21 százalékos volt a visszaesés, de az utasforgalomból ered a bevételeknek mintegy 90 százaléka, és ott az idén eddig 10 százalékos a visszaesés. Bisignani szerint kell még három-négy év, hogy a légitársasági bevételek a válság előtti évek szintjére kapaszkodjanak vissza. Megjegyezte még, hogy a számításoknál hordónként 50 dolláros nyersolajpiaci átlagárból indultak ki, ami az IATA társaságainak 100-120 milliárd dolláros összesített üzemanyagszámlát jelent. Fapadosok: megtévesztő jegyárak a neten 10 millió euróval emelik a Malév tőkéjét Repülés: mit tegyünk, ha megjárjuk a fapadossal?MTI

Drágulni fognak az irodabérleti díjak Budapesten - prognosztizálta Tatár Tibor, a Futureal Development Zrt. vezérigazgatója sajtóbeszélgetésen Budapesten. Rámutatott: a fejlesztők önrésze növekszik, a finanszírozás drágul, így szükségszerű, hogy a havi fajlagos bérleti díj 2-2,5 euróval emelkedjen. A józsefvárosi Corvin sétányon irodákat is építő cég szakértőinek számítása szerint az idén 245 ezer négyzetméter új iroda épül a fővárosban, ennek 10 százalékát teszik ki a Corvin Irodák. Jelenleg 355 ezer négyzetméter üres irodaterület van a Budapesten, és jövőre a Futureal számítása szerint 120 ezer - más beruházók szerint akár 240 ezer - négyzetméter új iroda épül. Ahhoz, hogy 10 százalék legyen az üresedési ráta a jövő év végén - a jelenlegi 16,5 százalék helyett - addig 460 ezer négyzetmétert kellene bérbe adni, amire kicsi az esély. Az adatok a budapesti A-kategóriás irodák piacára vonatkoznak, ahol a válság előtt 10 százalék önerővel lehetett irodaépítésbe fogni, és 12 eurós bérleti díj mellett 3 év alatt megtérült a befektetett tőke fele, ha az üresedés 5 százalék volt. Jelenleg az üresedés 15 százalék vagy magasabb, a saját erő 30 százalék, így a havi és négyzetméterenkénti bérleti díj nem lehet kisebb 14,5 eurónál. Tatár Tibor beszélt arról is, megszűnt az a korábbi tendencia, hogy a B-kategóriás irodákból folyamatosan költöztek át a cégek az A-kategóriásakba. Ma az előbbi kategória átlagos fajlagos bérleti díja 8,5 euró, míg az utóbbié 13 euró. Igaz, hogy már 9 euróért is hirdetnek fejlesztők A-kategóriás irodát, de ezen az áron csak veszteséges lehet a bérbeadás. "Lesznek szellem irodaházak, amelyek az elhibázott hely miatt üresen fognak állni" - vélekedett a vezérigazgató. Csaknem háromnegyedével volt kisebb az európai kereskedelmi célú ingatlan-beruházások értéke az idei első negyedévben az egy évvel azelőttinél. A Cushman & Wakefield nemzetközi ingatlanügynökség számítása szerint a beruházási érték 11,4 milliárd euró volt, miközben az ilyen jellegű ingatlanok átlagára az egy évvel korábbihoz képest 18 és fél százalékkal esett. Ennél nagyobb volt az áresés Közép- és Kelet-Európában, következésképp az itteni kereskedelmi ingatlanbefektetések hozama az időszakban 0,66-1 százalékponttal nőtt. Nyugat-Európában e hozamok növekedése 0,18 százalékpontot ért el ezalatt. A kelet-európai bérleti díjak a kereskedelmi ingatlanokban 52 százalékkal estek éves szinten az első negyedévben, miközben Nyugat-Európában 6,2 százalékkal csökkentek. Ugyanakkor a cég megállapítja, hogy már tapasztalhatók voltak az élénkülés halvány jelei is a kereskedelmi ingatlanpiacon, elsősorban Nagy-Britanniában. Egy másik nagy nemzetközi ingatlanvállalkozó, a CB Richard Ellis adatai szerint az idei első negyedévben 220 millió euró beruházást eszközöltek a piaci szereplők Közép- és Kelet-Európában az ingatlanszektorban. A tavalyi utolsó negyedévben még 616 millió, 2007-ben egész évben 14,2 milliárd euró volt a beruházások összege. Befektetési kedv: Románia is leelőzött minket A rezsit is leadózhatják a bérbeadók Nem telnek meg a budapesti irodaházakMTI

A kormány döntött a 28,2 milliárd forintos széndioxid-kvóta bevételekből finanszírozott, elsősorban az épületek energiahatékonyságát javító Zöld Beruházási Rendszer elindításáról - jelentette be Szabó Imre környezetvédelmi és vízügy miniszter csütörtökön, sajtótájékoztatón Budapesten. Szabó Imre hangsúlyozta: a zöldtárca még a nyáron kiírhatja a Klímabarát Otthon és Klímabarát Intézmény pályázatokat, amelyek az épületek energiahatékonyságának növelésével csökkentik az éghajlatváltozásért leginkább felelős üvegházhatású gázok kibocsátását. A jelenleg egyeztetés alatt álló pályázatok összhangban vannak a Spanyolországgal és Belgiummal kötött szerződéssel, vagyis nagy hatásfokú, mérhető, illetve szakmailag ellenőrzött széndioxid-kibocsátás visszafogást garantálnak - fűzte hozzá a miniszter. Kérdésre válaszolva aláhúzta: a kvótakereskedelemből befolyt 28,2 milliárd forint elkülönített soron szerepel az állami költségvetésben, így kizárólag klímavédelmi célokra lehet felhasználni. Felmelegedés: összefogtak a magyar pártok! Távhő: elhibázott döntés az áfacsökkentés Rábólintott az ötmilliárdos programra az EUMTI

A várakozásoknak megfelelően a jelenlegi mélységi rekordszinten, fél százalékon hagyta irányadó kamatát csütörtöki ülésén a Bank of England. Az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság jegybankja március óta tartja érvényben a most változatlanul hagyott fél százalékos szintet. Az akkor végrehajtott fél százalékpontos csökkentés tavaly október óta a hatodik volt. A pénzügypolitikai enyhítési kurzus 5 százalékról indult, vagyis a brit központi alapkamat eddig 4,5 százalékponttal csökkent az őszi csúcsszintről. Már a januári csökkentéssel kialakult akkori, 1,5 százalékos kamatszint is történelmi mélypont volt: az 1694-ben alapított Bank of England alapkamata korábban soha nem ment 2 százalék alá.     Az Európai Központi Bank(EKB) csütörtökön változatlanul hagyta irányadó kamatát, amely továbbra is 1 százalék. Az EKB május 7-i döntésével vittel le 25 bázisponttal rekord mélyre, 1,00 százalékra irányadó refinanszírozási kamatminimumát. Az orosz bankárok dobtak egy felest 9%-os alapkamattal kezdi a vakációt az MNB? Recesszió, reformok: ideje kamatot vágni!MTI

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) az idén ötödik alkalommal bocsátott ki 3, 5 és 10 éves lejáratú államkötvényeket; a most meghirdetett összeget az elsődleges forgalmazók mindhárom kötvény esetében túljegyezték - az érdeklődés nagyobb volt a két héttel korábbinál, a hozamok emelkedtek. Az ÁKK az idén február 12-én, április 23-án, május 7-én és május 21-én bocsátott ki ilyen lejáratú kötvényeket. A három kötvényből ismét összesen 15 milliárd forint értékben hirdetett meg jegyzésre az ÁKK. Ajánlatot 52,04 milliárd forint értékben nyújtottak be az elsődleges forgalmazók; két hete 22,82 milliárd forint, egy hónapja 67,650 milliárd forint értékű ajánlat érkezett. Az elfogadott ajánlatok összesen 17 milliárd forintot tettek ki - ez az összeg két hete mindössze 13,5 milliárd forint lett. A 2013/D jelű 2013. február 12-én lejáró 3 éves kötvényből 5 milliárd forintot hirdetett meg az ÁKK. Összesen 41 ajánlat érkezett be 20,50 milliárd forint értékben, az ÁKK 13-at fogadott el a meghirdetettnél nagyobb összegre, 6 milliárd forint értékben. Az aukción 10,30 százalékos átlaghozam alakult ki. A maximális hozam 10,32 százalék, a minimális 10,25 százalék volt. A kibocsátás 12 milliárd forint lett. A kötvényből az előző, 2009. május 21-i aukción 5 milliárd forint értékben fogadott el ajánlatokat az ÁKK, 10,21 százalékos átlaghozammal. A 2015. február 12-én lejáró 2015/A jelű kötvényből 5 milliárd forintot hirdetett meg az ÁKK. Az elsődleges forgalmazók 30 ajánlatot tettek 12,14 milliárd forint értékben. Az ÁKK 14 ajánlatot fogadott el a meghirdetett összegre, 10,40 százalékos átlaghozammal. A maximális hozam 10,42 százalék, a minimális 10,35 százalék volt. A kötvényből az előző, 2009. május 21-i aukción a meghirdetett értékben 5 milliárd forint értékben fogadott el ajánlatokat az ÁKK 1,67-es túljegyzési arány mellett, 10,21 százalékos átlaghozammal. A 2019/A jelű, 2019 június 24-én lejáró 10 éves kötvényből 5 milliárd forintot hirdetett meg az ÁKK. Erre 37 ajánlat érkezett 19,40 milliárd forint értékben. A kibocsátó 17 ajánlatot fogadott el a meghirdetettnél magasabb, 6 milliárd forintos összegre 10,37 százalékos átlaghozammal. A maximális hozam 10,40 százalék, a minimális 10,30 százalék volt. A kötvényből az előző, 2009. május 21-i aukción a  meghirdetett összegnél alacsonyabb, 3,5 milliárd forintra fogadott el ajánlatokat az ÁKK 1,41-es túljegyzési arány mellett 9,95 százalékos átlaghozammal. Várakozáson alul vásárolt vissza az ÁKK ÁKK: 10 milliárddal esett a lelkesedés  ÁKK: érdeklődés le, hozamok felMTI

Nem okoztak meglepetést a részletes külkereskedelmi adatok az elemzők számára, akik szerint az export első három havi visszaesése a világgazdasági recessziót, míg az import jelentős csökkenése a belső kereslet összeomlását tükrözi. Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a negyedév végi, márciusi adatok alapján már stabilizálódni látszanak a külső piacok. Úgy vélte, a kivitel éves szinten jelentősen csökken, miközben visszaesése érzékelhetően lassulhat. Erre a márciusi adatok adnak reményt. Az elemző szerint jóllehet a mélyrepülés már nemigen folytatódik, arról egyelőre még nincs szó, hogy megkezdődne a világgazdasági fellendülés. Ádám Zoltán, a TakarékBank vezető elemzője szerint az első három havi, több mint 619 millió eurós többlet jelentősnek mondható, ami annak köszönhető, hogy az import sokkal jobban zuhant, mint az export. Volumenben 25, illetve 22 százalékkal. Az aktívum egyik pozitív hatása, hogy ellensúlyozza a bruttó hazai termék (GDP) termelés oldali visszaesését. Mindez nem egyedi eset a térségben, Törökország is hasonlóan teljesít. Ádám Zoltán szerint a külkereskedelmi aktívum alakulásában szerepet játszott a forint leértékelődése és másik meghatározó tényezőként a belső kereslet zuhanása, valamint az, hogy az export, a körülményekhez képest jól alakult. Trippon Mariann a behozatal jóval 20 százalék fölötti csökkenéséről elmondta: ez alapvetően a fogyasztás és a beruházások drasztikus visszaesése miatt következett be, ami egyértelműen a gazdasági recesszió jele. Ugyanakkor mivel az export kevésbé esett vissza, az aktívumban és az árumérlegben jelentős a javulás, ami pozitívan hat az ország külső egyensúlyi helyzetére is. Trippon Mariann szerint az idén a belső kereslet komolyabb élénkülése még nem várható, ezért az import továbbra is nyomott marad, miközben az exportban a második félévben már elképzelhető némi javulás, ami tovább mérsékelheti az ország sérülékenységét. Ádám Zoltán megerősítette, hogy a külkereskedelmi mérleghez való nettó export-hozzájárulás az aktívumon keresztül javítja a folyó fizetési mérleget is, ami csökkenti az ország külső finanszírozási igényét. Külker: 10 millió eurót tévedtek - szerencsére Továbbra is bizonytalan a költségvetés?  Semmi váratlan nincs a GDP-ben Éledezik a német külker Külker: ekkora havi többletünk soha nem volt Javult a külkermérleg  MTI

Annak ellenére, hogy 2008-ban az OÉT 3-5 százalékos béremelésre tett ajánlást a következő évre, a vállalatok többsége ezt nem hajtotta végre - mondta Pataky Péter

Mintegy 20 ezer forinttal nőhet jövőre a havi nettó jövedelme egy 240 ezer forintos havi bruttó jövedelemmel rendelkezőnek - mondta a pénzügyminiszter

A politikai konszenzus hiánya és a kormány válságkezelő politikája miatt rövid távon nem várható az önkormányzati rendszer átalakítása - mondta Bekényi József, az Önkormányzati Minisztérium főosztályvezetője egy debreceni szakmai konferencián. Elmondta: a válságkezelő kormány most elsősorban gazdasági, és nem közjogi kérdésekkel foglalkozik. Az önkormányzati rendszer átalakításában első lépésként a hatékonyság fokozását tartják fontosnak: ebbe beletartozik a körjegyzőségek alakításának elősegítése, később pedig az önkormányzatok létszámcsökkentése. A kétharmados támogatást igénylő átalakítás nem kormányfüggő, így az egy esetleges kormányváltás után is napirenden maradhat, legfeljebb az elsődleges prioritásokban lehetnek különbségek - tette hozzá. MSZP: megint nekünk kellett nehéz döntéseket hozni Molnár: nincs realitása az önkormányzati reformnak Kormányzati tabutémák: nem mindegy, min spórolnakMTI

Az elmúlt két és fél évben 30 ezer fővel csökkent az építőiparban legálisan foglalkoztatottak létszáma, jelenleg a rendelésállomány 20 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál, a kilábalás a jövő év második felében kezdődhet - mondta Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke az Építők Napja alkalmából tartott sajtótájékoztatón. A biztos kéz - a fedezetkezelő rendszer - tervezett meghonosítását azért nem támogatja az iparág, mert úgy vélik: előbb az irreálisan alacsony áron vállalt munkáknak kell elejét venni, ráadásul a beruházás értékéhez mért 2 százalékos fedezetkezelési díj túl drága - mondta Koji László. Hozzátette, hogy a műszaki ellenőr 0,8, a felelős műszaki vezető 1 százalékért dolgozik. Az építőipar utolsó jó éve a 2006 volt, akkor 2.160 milliárd forint volt a termelési érték, ez év végén jó ha 1.700 milliárdot elér az iparág. Az inflációs árveszteség ebben az időszakban 5 százalék - mondta az ÉVOSZ elnöke. A lánctartozás jelenleg 400 milliárd forint, ennek a fele soha nem térül meg - mondta Kemény Péter, a szervezet alelnöke. Hozzátette, hogy az állam az útépítő cégek múlt év végén leadott számláiból 30 milliárd forintnyit fizetett késve, illetve egy részével a mai napig adós. Ez év februárja és május közepe között 6 útépítő cég 200 millió forint késedelmi kamatot kapott az államtól. Megjegyezte: az utóbbi időben a közbeszerzéseken azon versenyeznek az ajánlattevők, hogy 360 vagy 720 nap után kérik a pénzüket. A projekteket a kivitelezők finanszírozzák, erre a magyar cégek képtelenek, tehát csak a nagy multik maradnak versenyben - tette hozzá az alelnök. A másik megoldandó probléma az, hogy áron alul ne vállalhassanak munkát a cégek - folytatta Koji László. A Gazdasági Versenyhivatal viszont támadja azt, hogy 1.900 forint legyen a minimális rezsi óradíj. Panel milliárdok: a tárcavezető nyárig dönt Lefelé fordultak az ipari árak Építőipar: hol a kormányzati határozottság? Panelprogram: halvány remény az építőiparnak? MTI

Mérsékelt részvétel és elsöprő Fidesz-győzelem várható a vasárnapi EP-választáson; a kisebb pártok közül a Jobbik bejutása biztosnak tűnik - derül ki a Medián felmérésből

A dolgok Magyarországon eléggé rosszul állnak ahhoz, hogy Bajnai mögé felsorakozzon a szocialista frakció - bár nem passzolnak egymáshoz

A négyszázötven főt foglalkoztató, német tulajdonú Kienle+Spiess Hungary Kft. 105 munkavállalóját építette le a villanymotor álló- és forgórészeket gyártó tokodi üzemében - tájékoztatta csütörtökön az MTI-t a gyár humánerőforrás igazgatója. Erőss Andrea elmondta: a cég a megrendelés-állományának visszaesése miatt kényszerült a létszám csökkentésére, azonban a válság időszakában is folytatják megkezdett fejlesztéseiket. Meglévő, 13.000 négyzetméteres gyárcsarnokukat 6.000 négyzetméteres területtel, elsősorban raktárcsarnokkal bővítik, mert később a megrendelések növekedésére számítanak. A létszámcsökkentéssel párhuzamosan álláskeresési tréninget tartottak az elbocsátott dolgozóknak és konzultációt szerveztek a munkaügyi központtal - tette hozzá a humánerőforrás igazgató. A Kienle+Spiess Hungary Kft. az elektroacél lemeztermékeket és elektromotor részegységeket gyártó, Európában piacvezető Kienle+Spiess Csoport tagja. A vállalkozást 1996-ban alapították, az egykori EVIG telephelyén. Az üzem kezdetben a németországi gyártás kiegészítő bázisa volt, mára az egyik legjelentősebb termelőegységgé nőtte ki magát a vállalatcsoporton belül. A tokodi gyár éves árbevétele 14 milliárd forint, termékeinek  95 százalékát exportra gyártja. A Kienle+Spiess Csoportnak a magyarországi üzemen kívül két német és egy angol termelőegysége van, összesen 1.350 dolgozót foglalkoztatnak, 234 millió eurós éves árbevételükkel a szakma legjelentősebb gyártói közé tartoznak, piaci részesedésük 13 százalék. Van hitele és munkája? Az állam akkor is segít! Nálunk rúgják ki a legtöbb embert Minden lakáshitelest megmentenek 13 éve nem volt ekkora munkanélküliség MTI

A magyar agráriumot a gazdasági válság a többi ágazatnál kevésbé érinti - jelentette ki Nyújtó Ferenc, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium stratégiai főosztályának vezetője csütörtökön Budapesten a szektor finanszírozásáról rendezett szakmai konferencián. Ismertette: a válság hatására az idén az agrárszektor teljesítményének értéke 7 százalékkal esik vissza, míg más ágazatokban a csökkenés általában kétszámjegyű. A magyar mezőgazdaság részesedése a bruttó hazai össztermékből, a GDP-ből tavaly 4 százalék körül alakult, míg a teljes agrárszektoré 13-15 százalékra tehető. A magyar agrár- és élelmiszerexport tavaly 14,3 százalékkal emelkedett az előző évhez képest és elérte az 5,7 milliárd eurót. A nem termelők is kapnak támogatást  Bokros: nem korlátozhatjuk a külföldiek földtulajdonlását A magyar gazdák nyernek a válságon? Élelmiszer-kódex: a GVH mindenkire rászáll  MTI

A kormány szándéka, hogy senki ne veszítse el a lakását azok közül, akik devizaalapú lakás-, illetve jelzáloghitelt vettek fel - mondta a kormány lakásmaffia elleni intézkedéseit ismertető csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján Török Zsolt. A szocialista politikus emlékeztetett arra, hogy devizaalapú jelzáloghitelt körülbelül 750 ezer család vett fel, akik közül sokaknak meghaladja a lehetőségeit a törlesztőrészletek kifizetése. A kormány ezért lehetőséget biztosít az önkormányzatoknak, hogy a visszafizetési gondokkal küszködőtől az önkormányzat megvásárolhatja a lakást, ahol ezt követően a volt tulajdonos bérlő marad. Emellett egy törvénymódosítással a nem munkanélküliek számára is megpróbálnak hasonló türelmi időt biztosítani a hiteltörlesztés esetében. Van hitele és munkája? Az állam akkor is segít! A rezsit is leadózhatják a bérbeadók Maximum egymillió lehet a céges lakástámogatás Az önkormányzatokra terhelik a hitelválságot?  Az adócsomag a vagyonadón túl MTI

Az Országgyűlés jövő héten kezdi tárgyalni a 2010-es adótörvényeket és a vagyonadóról szóló előterjesztést - mondta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke csütörtökön a házbizottság ülése után tartott sajtótájékoztatón (hogy miről is vitáznak pontosan, azt itt találja). A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokat és a vagyonadóról szóló törvényjavaslatot kedden hatórás időkeretben, együttes általános vita keretében tárgyalják a képviselők - közölte a házelnök. Bejelentette azt is, hogy az Országgyűlés június 15-én szavaz a köztársasági elnök által a Legfelsőbb Bíróság elnökének jelölt Baka Andrásról. Foggal-körömmel védik az önkéntes pénztárakat Nem menekülnek az adókerülők Vagyonadó: az SZDSZ ingatja a fejét Lendvai: a Fidesz már most eltörölhetné az ingatlanadót  Alkotmányellenes az adócsomag? MTI

Meghirdették a visegrádi csoport júliusban kezdődő soros magyar elnökségének programját a V4 államai lengyelországi találkozójukon - mondta Bajnai Gordon miniszterelnök csütörtökön Krakkóban. A magyar, a szlovák, a lengyel és a cseh kormányfő a szerda esti wieliczkai csúcstalálkozón állapodott meg arról, hogy a következő évben az energiapolitika, a válságkezelésben való közös fellépés, a klímavédelem, valamint a keleti partnerség és a Nyugat-Balkán európai integrációjának elősegítése terén folytatnak kiemelt együttműködést - mondta magyar újságíróknak a kormányfő. Európa választ: biztató részvételi adatok és érdektelenség Átfordul a világ: vége a nyugat uralmának Egyre szerényebb lengyelek: várják a 0-át? Szlovákia még nálunk is nagyobbat bukott MTI

Egységesen és uniós szinten kellene szabályozni legalább az európai parlamenti (EP) választások szabályait - mondta Tóth Csaba, a Zöld Baloldal választmányi elnöke a szervezet csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. "Nem demokratikus a magyar választási törvény; ezen a téren új rendszerváltásra van szükség, de ez a jelenlegi parlamenti pártoknak nem érdeke" - jegyezte meg az eseményen, egyebek mellett a "kopogtatócédulák" unikális rendszerét, a bonyolult eljárási szabályokat, valamint a kampányfinanszírozás problémáit kárhoztatva. Már van, ahol szavaznak Megkezdődik az Európai Parlament új képviselőtestületének megválasztása  Nagy-Britanniában és Hollandiában, ahol csütörtökön  szavaznak az állampolgárok az EP összetételéről a következő öt évre. Az Európai Unió 27 tagországában csütörtök és vasárnap között rendezik meg a választást.  A legtöbb tagállamban, köztük Magyarországon -  vasárnap járulnak az szavazóurnákhoz. Vajnai Attila, a szervezetet alkotó egyik tömörülés, a Magyarországi Munkáspárt 2006 elnökhelyettese az eseményen arról beszélt: európai fórumokhoz fordul a Zöld Baloldal az európai parlamenti választási eljárással kapcsolatos kifogásaival. Már készül az Emberi Jogok Európai Bíróságához címzett beadványuk, amelyben azt panaszolják: a bírósági eljárás lassúsága miatt csak az ajánlószelvények leadása után tudta volna nyilvántartásba vetetni magát jelölőszervezetként a Zöld Baloldal. Ráadásul jogorvoslati kérelmüket a Legfelsőbb Bíróság hatáskör hiányában elutasította; mindez szerintük sérti a választás tisztaságát - jegyezte meg. Az Európa Parlament eljárását amiatt kérik - szintén az eljárás tisztaságának vizsgálatát szorgalmazva - mert több olyan uniós tagállamban, ahol nem ajánlószelvényekkel, hanem kaució letételével szerezhetik meg az indulás jogát a pártok, hetekkel a voksolás előtt jelentősen megemelték a letétbe helyezendő summát. Vajnai Attila szavai szerint ez ellehetetlenítette vagy aránytalanul megnehezítette a kisebb szervezetek indulását, vagyis alkalmas arra, hogy kizárják ezeket a szervezeteket a választás folyamatából. Európai összefogás a Fidesz ellen? "Ha Orbán beváltja ígéreteit, csődbe jutunk"  Alkotmányellenes a "Magyarország a magyaroké"  Listavezetők vitája: a két nagy miatt elmarad Az EP-voksoláson elbukhat Gordon BrownMTI

"Méltatlan megjegyzésekkel" illették szlovákiai politikusok Orbán Viktort, a Fidesz elnökét - jelentette ki Bajnai Gordon miniszterelnök csütörtökön Krakkóban, ahol a visegrádi csoport kormányfőivel találkozott. "Nem igaz, amit az egyik szlovákiai párt vezetője mondott, (...) Orbán Viktor nem neofasiszta" - mondta a magyar kormányfő, hozzátéve, hogy ezeket a kijelentéseket mindenkinek vissza kell utasítania. Bajnai Gordon ugyanakkor hangsúlyozta: Magyarországon is óvakodni kell a "félreérthető és provokatív" kijelentésektől. "Ha Orbán beváltja ígéreteit, csődbe jutunk" Az MSZP megvédi Orbánt a szlovákoktól?  Kétfrontos harc előtt áll Orbán Viktor? Pozsony: Orbán megsérti az ENSZ Alapokmányát  MTI

Magyarország az európai mezőny 12. legvonzóbb országa a 2008-ban regisztrált 100 befektetési projekttel - ezzel 3 helyet csúsztunk vissza

Az Emfeszt jelképes összegért, 1 dollárért adták el, a cég a magyar gázszükséglet negyedét elégíti ki - stratégiai kérdés a jövője

Az orosz központi bank csütörtökön újból mérsékelte az irányadó kamatot, már a harmadik kamatcsökkentést hajtotta végre az elmúlt hat hét során. Az irányadó kamatot 11,5 százalékra csökkentette a bank az eddig 12,0 százalékról. Oroszországban április óta tart a pénzügyi enyhítés időszaka, a pénzügyi vezetés azt várja, hogy a kereskedelmi bankok élénkítik hiteltevékenységüket, aminek révén kikerülhet a gazdaság a recesszióból. A leszállított kamatokat péntektől érvényesítik - jelentette a központi bank közleményében. A kamatcsökkentés megfelel a szakértői várakozásoknak. A Reuters elemzői azt várják, hogy a kamatszintet Oroszországban az év végére 11 százalékra viszik majd le. 9%-os alapkamattal kezdi a vakációt az MNB?  Lengyel alapkamat: az infláció nem érdekes Recesszió, reformok: ideje kamatot vágni! MTI

Sajtóinformációk szerint gyakorlatilag fizetésképtelenné vált az oktatási tárca a minisztérium büdzséjét érintő sorozatos zárolások miatt - ezt a tárca is elismerte már

A magyar külkereskedelmi mérleg rávert az előzetes várakozásokra: 619,1 millió euró (198,1 milliárd forint) aktívumot mutatott az idén január-márciusban

Többféle biztonsági jellel is védik a szavazólapokat másolás ellen, így a vitatott, vagy gyanúsnak tartott esetekben egyszerűen meg lehet állapítani azok eredetiségét. Az Állami Nyomdában szigorú biztonsági intézkedések mellett nyomtatták ki a vasárnapi európai parlamenti választáshoz szükséges 8.342.500 szavazólapot. A magyar és más uniós választópolgárok száma, akik Magyarországon szavazhatnak, összesen mintegy 8 millió 73 ezer. A többletnyomásra a rontott szavazatok miatt van szükség, ezért minden szavazókörben a választók számánál néhány százalékkal több szavazócédulát tartanak. A szavazatszámláló bizottságoknak azonban szigorúan el kell számolniuk valamennyi fel nem használt cédulával, így ezek között nem fordulhat elő hiány. A szavazólapok kinyomtatásához 90 tonna papírra volt szükség, ha ezeket kiterítenék, a 8,3 millió papír lefedné Budapest V. kerületét. Egy szavazólap 20,3 centiméter magas és éppen fél méter hosszú. A hozzá adott boríték mérete megegyezik a normál postai borítékéval, így a szavazólapot legalább háromszor kell összehajtani, hogy abba beleférjen. A választási dokumentumok nyomtatására a költségvetésben mintegy 300 millió forintot különítettek el. Ennek egyharmadát a szavazólapokra fordították. Egy szavazólap előállítása 12 forintba került, és többféle biztonsági jellel is ellátták, így például mikroírással és uv-alnyomattal. MTI

Egyelőre kérdéses, hogy csak kisebb korrekció, vagy egy negatív trendforduló kezdete volt a szerdai esés a Budapesti Értéktőzsdén, így bizonytalan a csütörtöki folytatás. Balásy Zsolt, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője a nyitásban nulla körüli vagy enyhén negatív index-változásra számít, a piac iránya pedig a későbbiekben dőlhet el. Véleménye szerint egyelőre nem tudni, hogy a szerdai korrekciót "megveszik-e" a befektetők, azaz a csökkenés csak egy újabb lehetőség volt a kicsit alacsonyabb árakon történő beszállásra, vagy elindul egy nagyobb visszaesés, amire már hetek óta várnak a piacok.  A magyar piac szempontjából a forint további gyengülése lehet aggasztó - mondta az elemző. A nemzetközi színtéren a csütörtöki nap fő eseménye az Európai Központi Bank és a brit jegybank kamat-meghatározó ülése lesz. A piacok a kamatok szinten tartására számítanak. A BUX 415,11 pontos, 2,66 százalékos csökkenéssel, 15.192,26 ponton zárt szerdán. A részvénypiac forgalma 24,8 milliárd forint volt, a vezető részvények az erősödő Richter kivételével estek az előző napi záráshoz képest.   Friss tőzsdei árfolyamok a Privátbankáron MTI

A Toyota Prius benzin és áram üzemelésű hibrid autója első ízben került Japánban a gépjárművek havi eladási listájának az élére. Májusban az újabban bevezetett Prius modellből 10.915-öt értékesítettek, ötször annyit, mint áprilisban az előző modellből - jelentette a japán autókereskedők szövetsége csütörtökön. A konkurens Honda hibridautója, az Insight 8183 kocsi eladásával az áprilisi első helyről májusra a harmadik helyre esett vissza. Japánban ezek szerint már a második hónapja hibridautók vezetik az eladási listát, ami részben a "zöld autókat" érintő adókedvezményeknek köszönhető. Brutális: 8 forinttal drágult a benzin Totálkáros lett az autópiac  Milliókkal tartozik a GM a Suzukinak  Mától mélyebben zsebükbe nyúlhatnak az autósok Elhasalt az óriás: bedöntötte a válság a GM-et MTI