Októberben népszámlálás. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elkészült a kérdőívvel, amit idén először interneten is ki lehet tölteni. Sőt, lehet, hogy végleg elbúcsúzhatunk a kérdezőbiztosoktól
A hírportál emlékeztet arra, hogy a cenzus előkészítése és a próbaösszeírások több éve kezdődtek, idén az előkészületek mellett a kampány és maga az adatfelvétel zajlik, míg az értékelés 2012-ben zárul.
Október 1-jéig mindenki kézhez kapja a népszámlálási nyomtatványokat. Október első két hetében az interneten is beküldhető lesz az önállóan kitöltött kérdőív, de a hagyományos kérdőíveket is kitöltheti saját maga a válaszadó. Később az életvitelszerűen Magyarországon élők már csak a kérdezőbiztosnak adott válaszokkal tehetnek eleget a válaszadási kötelezettségüknek.
A KSH tájékoztatási főosztályvezetője, Szabó István szerint az őszi próbanépszámlálás adatai alapján arra számítanak, hogy a megkérdezettek 10-30 százaléka az online kitöltést választja.
Szabó István lehetségesnek tartja, hogy az idei lesz az utolsó hagyományos népszámlálás. Egyre több országban honosodik meg ugyanis az a módszer, mely a hivatalos állami adatbázisokat kapcsolja össze (statisztikai célra) és használja az információk kinyerésére.
Ehhez azonban komoly jogszabályváltozásokra van szükség - írja a hírportál. A népességnyilvántartás, az oktatási és foglalkoztatási nyilvántartások jelenleg nem használhatók ilyen célra. Emellett azt is biztosítani kell, hogy a névhez kötött adatok statisztikai célra kizárólag nevesítetlen formában legyenek felhasználhatók. Mivel az érzékeny adatokhoz nem lehet adatbázisból hozzájutni, ha azokra az állam a jövőben is kíváncsi lesz, vegyes rendszert kell majd kialakítani.
|
KSH-elnök: 31 éve csökken Magyarország lakossága Magyarország sajnálatos módon azokhoz az uniós tagállamokhoz tartozik, ahol a termékenység nem éri el a reprodukciós szintet, a népesség már 31 éve csökken - mutatott rá pénteken Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke a demográfiáért és családügyért felelős miniszterek gödöllői informális tanácskozásán. Vukovich Gabriella az Európai Unió tagállamaiban megfigyelhető demográfiai trendeket a 2008-as adatok alapján összefoglalva kiemelte egyrészt a születéskor várható élettartam növekedését, másrészt a születések számának csökkenését. Elmondta: az EU statisztikai hivatala, az Eurostat jelentése szerint 2010-hez képest 2060-ig összesen 1,3 százalékkal nő az EU népessége, de a tagállamok között óriási eltérések várhatók. Vannak országok, ahol 27 százalékkal csökken majd a lakosság, de például Cipruson 60 százalék feletti lesz a növekedés ez idő alatt. A KSH elnöke megjegyezte, hogy egyes államokban a bevándorlás ellensúlyozza a természetes népességcsökkenést. Vukovich Gabriella felhívta a figyelmet arra, hogy 2060-ig az EU területén a gyerekek aránya 18 százalékkal, az oktatásban részt vevő fiataloké 24 százalékkal, a fiatal felnőtteké pedig 22 százalékkal csökken, ellenben az idősebb munkavállalók száma 2 százalékkal emelkedik, a 80 év feletti népesség aránya pedig a mostani 3 és félszeresére nő. A KSH elnöke az utóbbi statisztikai adattal kapcsolatban tért ki arra a problémára, hogy a jövőben a gazdasági következmények mellett komoly gondot jelent majd az idősek ellátása. Kitért arra az Európa-szerte megfigyelhető jelenségre hogy a fiatalok több gyermeket szeretnének, mint ahány végül megszületik, egy 2006-os kutatás szerint néhány országban a tervezett gyerekeknek csak a fele jön világra. Megállapítható, hogy amennyiben a gyermekvállalás előtti akadályokat ezekben az államokban sikerülne felszámolni, akkor a termékenységi ráta elérné a generációk reprodukciójához szükséges szintet - hangsúlyozta a KSH elnöke. Hozzátette, e cél eléréséhez rendkívül fontos, hogy a különböző társadalmi helyzetű és életkilátású emberek megfelelően "kapaszkodhassanak" a családpolitika adta lehetőségekbe. Ezzel kapcsolatban kiemelte a munkavállalás és a családalapítás összeegyeztethetőségének fontosságát, ami jelentős tényező lehet a népességcsökkenés megállításában, mint ahogy azt néhány európai ország, közöttük Dánia példája is mutatja. |
index.hu MTI
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
