Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!
Január-júliusban a bruttó átlagkeresetek 8,2, a nettó átlagkeresetek 1,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, a reálkereset 6,2 százalékkal csökkent egy év alatt
Január-júliusban a bruttó átlagkeresetek 8,2, a nettó átlagkeresetek 1,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, a reálkereset - a fogyasztóiár-index 8,5 százalékos növekedése mellett - 6,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.
A KSH jelentése szerint a legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma a nemzetgazdaság egészét tekintve 2007. január-júliusban átlagosan 2 millió 776 ezer volt. Egy hónappal ezelőtt a hivatal azt jelentette, hogy a január-júniusi reálkereset a fogyasztóiár-index 8,6 százalékos növekedésével számolva 6,4 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Egy évvel korábban pedig 5,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, a fogyasztóiár-index 2,6 százalékos növekedésével kalkulálva.
Az év első hét hónapjában a költségvetési szférában 759 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 942 ezren dolgoztak. A költségvetési intézményekben összességében közel 4,6 százalékkal csökkent a létszám. Az oktatás és a közigazgatás gazdasági ágak közötti, módszertani okból mutatkozó létszámmozgás hatásának kiszűrésével, az ide tartozó fő gazdasági ágak mindegyikében alacsonyabb lett a létszám.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagosan bruttó 181.500 forintot, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozók 172.100 forintot kerestek. A költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 206.700 forint volt, ami tartalmazza az előző évre vonatkozó, januárban kifizetett egyhavi külön juttatást. Január-júliusban a költségvetési szférában dolgozók bruttó átlagkeresete 4,5 százalékkal, a versenyszférában dolgozóké 10,6 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában.
Az átlagot meghaladó mértékben, 18,9 százalékkal nőttek a keresetek az építőipar, 12,6 százalékkal az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, 11,4 százalékkal a kereskedelem, javítás, valamint 10,9 százalékkal a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás gazdasági ágban. A keresetek itt mutatkozó növekedésében szerepet játszott a minimum-járulékalap bevezetése. A legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozásoknál a bruttó átlagkereset növekedése alacsonyabb volt, mint a kisebb szervezeteknél.
A költségvetési szférában foglalkoztatottak júniusi és júliusi bruttó átlagkeresete már tartalmazza az egyhavi külön juttatás tizenketted részét. Így a költségvetési intézményeknél júliusban bruttó értéken 9,3 százalékos, nettó értéken pedig 2,5 százalékos keresetnövekedés mutatkozott a múlt év azonos időszakához viszonyítva.
Az év első hét hónapjában a nettó keresetek átlagosan 1,8 százalékkal emelkedtek. Ezen belül a versenyszférában 3,5 százalékos növekedés, a költségvetési szervezeteknél 1 százalékos csökkenés következett be. A KSH szerint a nettó keresetek alacsony növekedési ütemében meghatározó szerepet játszott az alkalmazottakat terhelő egészségbiztosítási és munkavállalói járulék múlt év szeptemberi, illetve az egészségbiztosítási járulék idén januárban történt további emelése. A nemzetgazdasági havi nettó átlagkereset 112.400 forintot tett ki, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 83.700 forint, a szellemi foglalkozásúaké 144.900 forint volt.
A nemzetgazdasági szintű havi átlagos munkajövedelem 191.700 forintra nőtt, 8,5 százalékkal haladta meg az előző év január-júliusi szintet. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya 2007. január-júliusban átlagosan 5,3 százalék volt.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Január-júliusban a bruttó átlagkeresetek 8,2, a nettó átlagkeresetek 1,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, a reálkereset 6,2 százalékkal csökkent egy év alatt .jpg)
.jpg)
A félelemkeltés politikájával vádolta a Trump-adminisztrációt Kamala Harris volt alelnök. 
