Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete az OMV-t 25 millió forint bírság megfizetésére kötelezte a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó törvényi rendelkezések megsértése miatt.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) az OMV-t 25 millió forint bírság megfizetésére kötelezte a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó törvényi rendelkezések megsértése miatt - közölte a szervezet pénteken honlapján.
A közlemény szerint a PSZÁF a hivatalból indított eljárás során megállapította: a Mol Nyrt. névre szóló törzsrészvényekre 2007. június 15. napot követő időszakban kötött ügyletek során, illetve az OMV időközben nyilvánosságra hozott szándéknyilatkozatában megfogalmazottak alapján sérültek a piacbefolyásolásra, illetve a vállalatfelvásárlásra vonatkozó egyes törvényi rendelkezések.
A bírságot a határozat kézhezvételét követő 30 napon belül kell a PSZÁF bankszámlájára befizetni. Ha az OMV ennek határidőben nem tesz eleget, késedelmi pótlékot köteles fizetni. A határozat a Fővárosi Bíróság előtt támadható meg, de ennek a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
A PSZÁF augusztusban indított eljárása megállapította: az OMV szeptember 25-én szándéknyilatkozat jelentetett meg és juttatott el a Mol igazgatósága részére, amiben leírja, hogy kész a Mol részvényeseinek 32.000 forintos részvényenkénti vételáron ajánlatot tenni, amint megszűnik alapszabályban rögzített 10 százalékos szavazati korlát. A másik feltétel az volt, hogy vonják be azt a mintegy 40 százaléknyi részvényt, amit a menedzsment kontrollál. Az OMV közölte: ajánlata kizárólag attól függ, hogy meg tudja-e szerezni a szavazatok legalább 50 százalékát, illetve az EU versenyjogi jóváhagyását.
A felügyelet közölte: szeptember 25-én megkereste az OMV-t, nyilatkozzon, hogy a szándéknyilatkozatban foglaltakat vételi ajánlatnak tekinti-e. Az OMV közölte: szándéknyilatkozata a tőkepiaci törvény szerint nem minősül nyilvános vételi ajánlatnak.
A PSZÁF közölte: a nyilatkozatokban olyan ellentmondásokat tárt fel, amik a pénz- és tőkepiac zavartalan és eredményes működése ellen hatnak. A szándéknyilatkozat a vonatkozó törvény piacbefolyásolás tényállásában definiált "félrevezető információ közlésének" minősíthető, amivel megvalósul a tiltott magatartás.
A felügyelet értelmezésében a szándéknyilatkozat egyfelől leszögezi, hogy "az OMV kész a Mol részvényekért 32.000 forint vételárat ajánlani készpénzben részleges részvénycsere lehetőségével", majd más helyen úgy szól, az OMV "jelenleg kész" 32.000 forint részvényenkénti vételáron ajánlatot tenni. A szándéknyilatkozatban szereplő "javasolt ajánlat" pedig úgy fogalmaz: "az OMV igazgatósága kész a Mol részvényeseinek 32.000 forintos részvényenkénti vételáron ajánlatot tenni, amint elhárulnak azok az akadályok, amelyek akadályozzák a szavazati jogok révén történő irányításszerzést a Mol-ban".
A PSZÁF szerint a szándéknyilatkozat nem nyújt segítségét a befektetőnek ahhoz, hogy a befektetési döntése előtt kialakítsa álláspontját arról, hogy a feltételek bekövetkezte vagy végleges meghiúsulta várható-e megalapozottan.
A felügyelet közölte azt is: a vételi ajánlattételi szándék időben nem behatárolható – részben feltételezett – lépéssorozata a piac befolyásolására hat. A szándéknyilatkozat tartalma - különös tekintettel az ajánlati ár meghatározásra - időbelisége nem meghatározható, nem tárja fel az egyes feltételek egymáshoz való viszonyát, és nem rendezi azok bekövetkezése vagy végleges meghiúsulása esetén az OMV magatartását.
Mindezen okokból a felügyelet úgy ítéli meg, hogy az OMV a nyilvánosság számára félrevezető információt közölt. E félrevezető információnak tudatában volt, illetve tudatában kellett volna lennie, figyelemmel a korábban a Mol menedzsmentjével folytatott tárgyalások eredménytelenségére, valamint az általa vázolt feltételrendszer egyes elemei, így a 10 százalékos szavazati korlát eltörlésére vonatkozó feltétel meghatározásának időben nem behatárolható voltára, valamint az OMV e területen elvárható szakértelmére és gondosságára.
A bírság összegének megállapítása során a felügyelet súlyosbító körülményként értékelte az alábbi körülményeket: a jogsérelem egy, a tőkepiac biztonságos, transzparens működése szempontjából kiemelkedő súlyú szabály megsértésével következett be. A tiltott piacbefolyásolás érintette a Mol törzsrészvényének a tőzsdei kereskedését.
A felügyelet enyhítő körülményként mérlegelte, hogy vagyoni előny a jogsértő magatartással összefüggésben az ügyfélnél nem realizálódott, illetve a megállapított jogsértés az ügyfél felügyelet által ismert tőkepiaci gyakorlatában egyedi esetnek számít.
A fentiek alapján a bírságot a PSZÁF a törvény által megszabott büntetési tétel alsó harmadában állapította meg.
Veres János pénzügyminiszter szerint valamennyi tőkepiaci szereplőnek kötelessége az érvényes magyar törvényeket figyelembe véve cselekednie, ezért aki, vagy amely szervezet nem veszi figyelembe a szabályokat, számíthat a büntetésre.
A pénzügyminiszter ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 25 millió forintos bírság megfizetésére kötelezte az OMV-t a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó törvényi rendelkezések megsértése miatt.
Veres János aláhúzta: "nem fogadható el, ha bárki, bármely piaci szereplő félreérthető ajánlattal befolyásolja a piacot. Az ajánlattételnek a tőkepiaci szereplők esetében törvényben rögzített formája és feltétele van, ezt mindenkinek be kell tartani". Arra a kérdésre, hogy a pénzügyminiszter az OMV által a Mol-részvényekre tett 32 ezer forintos vételi ajánlatra gondolt-e, a miniszter azt válaszolta: "igen, konkrétan arra gondoltam."
Elmondta: ez nem szabályosan megtett ajánlat volt, hanem a sajtóban megjelent ajánlatként lett ismert és nem adták be szabályosan a PSZÁF-hoz.
Az EU rövid távon semmit sem tehet?
Még ha az Európai Unió szorosan figyeli is az OMV-Mol ügy fejleményeit, rövidtávon semmit sem tehet a Lex Mol néven emlegetett törvény ellen, írta pénteki számában a Die Presse osztrák lap.
Ismertetve a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat hátterét, a konzervatív újság rámutatott, hogy a brüsszeli bizottság csak hosszú eljárás révén tudná Magyarországot a törvény megváltoztatására kényszeríteni, de addigra "az OMV-Mol affér már régen véget is érne".
A lap úgy tudja, hogy a tervezetet már hétfőn elfogadja a parlament, és a törvény nyolc nap múlva hatályba is léphet. A Die Presse biztosra veszi, hogy a javaslatot az Országgyűlés plénuma gyakorlatilag egyhangúlag jóváhagyja, csak Szanyi Tibor MSZP-s képviselő fog ellene szavazni.
Bár Lex Mol-ra keresztelték, a készülő törvény az OTP-t is védeni fogja, amely a Mol mellett a másik olyan, tőzsdén jegyzett magyar vállalkozás, amelynek nincs nagyrészvényese, emlékeztetett az újság. Ezt egyéb okok mellett Csányi Sándor OTP-főnök személyével is magyarázzák, akiről azt mondják, hogy nem hajlandó eltűrni tulajdonosi befolyást, írta az osztrák lap, megjegyezve, hogy Csányi tagja a Mol felügyelőbizottságának is.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete az OMV-t 25 millió forint bírság megfizetésére kötelezte a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó törvényi rendelkezések megsértése miatt. .jpg)
.jpg)
A május sem hozott szerencsét a magyar fizetőeszköznek. 
