98%-os különadó: egyszer már megütötte a bokáját az Ab, mit lépnek most?

A bevallási időszak végéig hozhat döntést az egyszer már elmeszelt 98%-os különadó ügyében az Alkotmánybíróság. Pedig rengeteg beadvány érkezett a testülethez. Az adónemet így is kellett utólag kozmetikázni, hogy a politikusok is fizessenek

Az Alkotmánybíróság (Ab) jövő hétfőn kezdi vizsgálni a végkielégítések 98 százalékos különadójának alkotmányosságát, kérdés, hogy a bevallási időszak végéig - azaz május 20-ig - tud-e határozatot hozni a testület. Sereg András, az Ab szóvivője csütörtökön az MTI-nek elmondta: a testülethez "nagyon nagy számban" érkeztek indítványok a kérdésben, egyelőre azonban nem lehet tudni, hogy az ügyben mikor születhet határozat.

Az alkotmánybírák jövő héten kezdődő vizsgálata érintheti a május 20-ig benyújtható személyi jövedelemadó-bevallást, így az Alkotmánybíróság az MTI információ szerint vélhetően arra törekszik, hogy addig az időpontig meghozza döntését.


Egyszer már megütötte a bokáját az Ab

A NAV egy héttel ezelőtti adatközlése szerint az adónemből 667 millió forint folyt be az adóhatósághoz.

Az Alkotmánybíróság a különadó első, az Országgyűlés által tavaly júliusban elfogadott változatát 2010. október végén alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette - ennek meg is lett a böjtje, kormánypárti javaslatra az Ab jogkörét módosították. A parlament később úgy módosította az öt évre visszamenőleg kivetett terhet - az alkotmánybírák döntésével összhangban - , hogy azt a közszférában elbocsátottaknak 3,5 millió forint, az állami és önkormányzati vezetőknek, valamint az állami és önkormányzati cégek vezetőinek 2 millió forint felett kell megfizetniük.    

A végkielégítések 98 százalékos különadóját ezt követően - az Alkotmánybíróság honlapja szerint - ismét számos magányszemély, illetve Kiss Péter szocialista országgyűlési képviselő, valamint a Pedagógusok Szakszervezete, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája és az Állami Számvevőszék Nyugdíjasainak Egyesülete is megtámadta az Ab-n.

A Ház 2010. november 16-án 304 igen szavazattal, 58 nem ellenében - a Fidesz, a KDNP és a Jobbik támogatásával - fogadta el az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló, eredetileg Lázár János által beterjesztett törvényjavaslatot.

Az elfogadott törvény értelmében 98 százalékos különadó fizetésére köteles az a költségvetési szervnél, illetve más, legalább 50 százalékban állami, önkormányzati vagy közalapítványi forrásból működő, illetve tulajdonban lévő szervezetnél foglalkoztatott magánszemély, aki a jogviszonyának megszűnésekor a különadó alapjának minősülő bevételt szerez, kivéve azokat, akik nyugdíjba vonulnak. Nem minősül a különadó alapjának a felmentési vagy felmondási időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó részére kifizetendő munkabér.

Fideszesek nem fizetnek

Az Országgyűlés Sajtószolgálata 2011. április 5-én azt közölte, hogy a parlamenti képviselőket és az Országgyűlés szervezetét nem érinti a különadó-fizetési kötelezettség. Ezt követően Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke és a jobbikos Volner János is azt kezdeményezte, hogy a különadó a honatyákra is terjedjen ki. A változtatás összesen öt volt országgyűlési képviselőt érintene: Béki Gabriella, Gusztos Péter, Kóka János és Világosi Gábor volt SZDSZ-es politikusokat, valamint a szocialista Podolák Györgyöt.

MTI, Privátbankár