98%-os különadó: így ne sértsen törvényt!

A 98%-os különadóból 667,4 millió forint folyt be eddig, annak ellenére, hogy a héten kiderült, nem teljesen tiszta, kit is terhel fizetési kötelezettség. Az adóhatóság szerint, aki jogkövető magatartást tanúsított, annak gond nélkül ment a bevallás - derült ki a Nemzeti Adó- és Vámhatóság közleményéből, melyben az adóhatóság eddigi tapasztalatait összegezte.

Az állami adóhatósághoz olyan jelzés érkezett, mely szerint a 98 százalékos különadó bevallása, különösen a nyomtatványok kitöltése a magánszemélyek számára nehézséget jelent, illetve nem is tudják jól elkészíteni. Ez nem érhette meglepetésként az adóhatóságot, hiszen már a bevallási időszak előtt úgy készültek, hogy a szuperbruttó és a 98%-os, 5 évre visszamenőleg beszedni tervezett adó bonyolítja majd meg a mostani bevallásokat. A NAV ennek ellenére úgy látja, hogy aki meg akart felelni a törvényi elvárásoknak, annak nem volt problémája.

Az állami adóhatósághoz 2011. április 7-ig 229 db a különadóról szóló bevallás érkezett be, és 565 kifizető teljesítette az adatszolgáltatási kötelezettségét. Április 5-ig az adózók 667,4 millió Ft különadót fizettek be az adóhivatal részére. A különadóról szóló bevallások benyújtási és befizetési határideje a magánszemélyek többségének esetében 2011. május 20‑án jár le, így a benyújtott bevallások száma és a befizetett adó összege a jövőben növekedni fog még a NAV szerint.

Kiket terhel fizetési kötelezettség? A 98 százalékos mértékű különadó azt a magánszemélyt terheli, aki állami, önkormányzati vagyonnal gazdálkodó szervezeteknél munkavégzésre irányuló jogviszonyban állt, és akinek ezen jogviszony megszűnésére tekintettel megszerzett bevétele főszabály szerint a 3,5 millió forintot, speciális esetben a 2 millió forintot meghaladja. A 2 millió forintot meghaladó kifizetés csak az állami vezetők, polgármesterek, (fő)jegyzők, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelőbizottságának tagjai esetében minősül különadó-alapnak. A vastaggal kiemelt rész azonban alapot ad arra, hogy a képviselők kibújhassanak a fizetési kötelezettség alól, noha a kormánypárt szerint ez nem volt célja a jogalkotónak. A képviselők speciális munkavégzésére hivatkozva az Országgyűlés Hivatala és az adóhatóság is úgy értelmezte a törvényt, hogy az nem vonatkozik a képviselőkre, hiszen speciális jogviszony alapján - a "választói felhatalmazás" - végzik munkájukat. Lázár János frakcióvezető szerint a visszamenőleges hatállyal rendelkező törvényt ezért utólag módosítani fogják, hiszen egyértelmű volt a törvényalkotó szándéka, az extra pénzeket meg kell sarcolni, bárkiről is van szó.

Az adóhatóság szerint az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a jogkövető magatartást gyakorló, adókötelezettségüket teljesíteni kívánó adózók számára nem okozott problémát a különadóról készítendő 1053K jelű bevallás kitöltése és benyújtása, valamint a kifizetők is gond nélkül teljesítették az adatszolgáltatási kötelezettségüket.

Az állami adóhatóság nyomatékosan felhívja minden a különadóval érintett magánszemély figyelmét arra, hogy a 1053K jelű bevallást nyújtsák be, még abban az esetben is, ha esetlegesen a fizetési kötelezettségüknek határidőben nem tudnának eleget tenni. A bevallás benyújtásának elmulasztása ugyanis 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal szankcionálható, és az ellenőrzés megindítását is magával vonhatja. A különadó tekintetében is a méltányosságra vonatkozó általános szabályok szerint kérelmezhető mérséklés, illetve fizetési könnyítés.

Az ismétlés a tudás anyja
Így ne sértsen törvényt!

Ha a volt kifizető 2005. január 1. és 2010. december 29. között különadó-alapot képező bevételt juttatott, akkor 2011. március 31-ig részletesen adatot kellett szolgáltatnia az állami adóhatóság részére.  Az adót 5 évre visszamenőleg szedik be, a határidő pedig azért 2005, mert az erről szóló törvényt még tavaly fogadták el, így a visszamenőleges időtartam kiindulási időpontja 2010, nem pedig a bevallási időszak, vagyis 2011.

Az adatszolgáltatás magánszemélyenkénti és éves bontásban tartalmazza a volt kifizető által juttatott bevételből a különadó‑alapot képező összeget, valamint az abból korábban levont közterheket. Az adatszolgáltatás lényege: mekkora összeget lehet a korábban levont közterhekből megfizetett különadóként számításba venni. Az adatszolgáltatásból tehát kiderül, hogy mekkora a különadó alapja és milyen összeggel lehet a magánszemélynek a különadóról szóló 1053K jelű bevallásában a fizetendő különadó összegét (megfizetett különadóként) csökkentenie.


Igazolások és határidők

Az adatszolgáltatásban szereplő adatokról a magánszemély a volt kifizetőtől igazolást kérhet. Ekkor a kifizető 30 napon belül köteles kiadni az igazolást a magánszemély részére. Az igazolás rendkívül hasznos segítséget biztosít a különadóról szóló bevallás kitöltéséhez. Az igazolás szintén tartalmazza a különadó alapját, illetve a különadó‑alapot képező jövedelmet érintően, a kifizetés évében levont valamennyi közteher-kötelezettségek összegeit, jogcímenkénti bontásban. Az adatszolgáltatásban és az igazoláson szerepel, hogy a kifizető – a magánszemély munkakörének megfelelően – a különadó alapjának kiszámításakor a 2 millió vagy 3,5 millió Ft-os értékhatárt alkalmazta.

El tudjuk-e dönteni, hogy kell-e fizetnünk?

Amennyiben a magánszemély nem tud vagy nem akar igazolást kérni, akkor a vonatkozó rendelkezések ismeretében pontosan meg tudja állapítani, hogy keletkezett‑e különadó fizetési kötelezettsége. A munkavégzésre irányuló jogviszonyának megszűnésekor ugyanis a kifizető köteles volt átnyújtani a magánszemély részére olyan igazolásokat (kilépő adatlap, járulék- és egyéb jövedelemigazolás), melyekből egyértelműen megállapítható, hogy a magánszemély részére a kifizető milyen összegeket és milyen jogcímeken fizetett ki. Ezen iratok, mint az adózással összefüggő iratok megőrzési kötelezettségére az adóbevallásra vonatkozó elévülési idő vonatkozik. Emellett a magánszemély a betöltött munkakörének megfelelően el tudja dönteni, hogy rá melyik értékhatár vonatkozik. Ettől függetlenül az állami adóhatóság minden magánszemély számára azt javasolja, hogy amennyiben érintett lehet a 98 százalékos különadóval, akkor a volt kifizetőjétől kérjen igazolást - hívja fel rá a figyelmet a NAV szerkesztőségünknek küldött közleménye.
 
A 2010. december 30-ától kezdődően kifizetett összegek vonatkozásában a kifizető igazolás kiállításával segíti a magánszemélyek számára az adókötelezettség teljesítését. Az igazolásban a kifizető minden olyan jövedelem 2 millió vagy 3,5 millió Ft feletti részét szerepelteti különadó-alapként – a kifizetés jogcímétől függetlenül –, melyet a magánszemély a munkavégzésre irányuló jogviszonyának megszűnésére tekintettel szerzett. A kifizetőnek az igazolást a kifizetéskor kell kiállítani a magánszemély részére. A 2011. január 1-jétől kifizetett összegek után keletkező különadó kötelezettségről a magánszemélynek a 2012-ben kell majd számot adnia.
 

Privátbankár - Zsiborás Gergő