A csődtörvény az adósok védőszentje

Csak a román és a lengyel fizetési morál gyengébb a magyarországinál a kelet-európai régióban – mutat rá az Atradius Hitelbiztosító fizetési szokásokat vizsgáló felmérése. Ennek okai a csődtörvény elégtelensége, a lassuló gazdaság és a kintlévőségi kultúra fejletlensége.

A román vállalatok fizetési szokásait értékelték a leggyengébbre a külföldi üzleti partnereik – ez áll az Atradius Fizetési Szokások Barométer elnevezésű tanulmányában, amelynek keretében hat ország (Ausztria, Cseh Köztársaság, Lengyelország, Magyarország, Románia és Szlovákia) vállalatait kérdezték belföldi és külföldi üzleti partnereik követeléskezelési jellemzőiről és a fizetési kockázatokról. A megkérdezettek 46%-a gyengére vagy közepesre minősítette a román fizetési morált. A legjobb értékelést Ausztria kapta, Magyarország csak a negyedik lett a hat ország közül.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Vanek Balázs, az Atradius magyarországi fióktelepének vezetője szerint Magyarország gyengébb minősítésének több oka van. A gazdasági visszaesés ugyanúgy közrejátszik ebben az eredményben, mint a csődtörvény elégtelensége, amely lehetőséget ad arra, hogy az adós kibújjon a fizetés alól. „Hiányzik a fizetési fegyelem állami kikényszerítése” – értékelte Vanek Balázs. „A magyar gyakorlat az, hogy a vállalatnak ugyan van pénze, de nem fizeti ki a szállítót, mert úgy jobban jár. Ezt kellene visszaszorítani, és ennek az eszköze lenne a csődeljárás megerősítése a felszámolások terhére.”

Az előrefizetés nem jelent magas szintű kintlévőség-kezelést

A felmérés szerint más vizsgált országokkal összehasonlítva, a magyar vállalatok szélesebb körben használnak intézkedéseket annak érdekében, hogy megvédjék magukat a behajthatatlan követelésekkel szemben (79%).

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A szakember szerint ez a magas arányszám azt mutatja, hogy a 2006 őszén kezdődő gazdasági visszaesés következtében a magyar vállalatok hamarabb szembesültek a vevő esetleges nemfizetésével, így fel kellett rá készülniük. „A magyar csődtörvény nem védi különösebben a szállítók érdekeit, így maguknak kell minden lehetőséget megragadniuk” – magyarázza Vanek Balázs.

Vanek Balázs szerint ugyanakkor ez a magas mutató még nem jelent magas szintű kintlévőség-kezelést. A magyar cégek leginkább az „átvételkor fizetés” módszerét alkalmazzák a védelem eszközeként – ezt a rendszert az ország vállalkozásainak több mint a fele használja. „Az előrefizetés rendszere azt jelenti, hogy a vállalatok tulajdonképpen nem hitelezik a vevőjüket, nem adnak hitelbe árut, ez viszont fékezi a kereskedelmet” – tette hozzá Vanek Balázs. „A készpénzes fizetés ráadásul nem hivatalos pénzforgalmat is generálhat, ami a feketegazdaságot erősíti.”

Reprezentatív minta Az Atradius 2006 óta vizsgálja Európa országainak fizetési szokásait. A Közép-Kelet Európában folytatott felmérés keretein belül 1200 személlyel készült telefonos interjú. A megkérdezett vállalatok besorolása gazdasági ágazat szerint: 1/3 gyártás, 1/3 kereskedelem/értékesítés/forgalmazás, 1/3 szolgáltatás. A vállalkozás mérete szerint: 40% kisebb, 60% nagyobb vállalkozások (kisebb vállalkozások: 1-3 millió eurós forgalom, nagyobb vállalkozások: 3 millió eurós forgalom felett).

A felmérés megállapította, hogy Magyarország kivételével minden kelet-európai ország igazítja a hitelezési határidőket az ügyfelük gazdasági ágazatától és származási országától függően nagyjából azonos mértékben, 40 % és 44 % közötti arányban. A magyar vállalatok csak az esetek egyharmadában (34%) biztosítanak eltérő fizetési határidőket a fentiek függvényében.

Vanek Balázs szerint ez az arányszám inkább azt mutatja, hogy a magyar kis- és középvállalkozások zöme a hazai piacra koncentrál, ahol adottak a feltételek. „A gazdaság dinamikus fejlődéséhez az exportáló vállalatok körének bővülése elengedhetetlen” – mondta Vanek Balázs.

A bizonytalanság az úr Magyarországon
Tőzsdézzen Romániában! Eltörölték a tőkenyereség-adót
Nem kell aggódni, stabil a magyar pénzpiac
Tátongó űrt hagy maga után a válság 
Rosszul járunk az adócsökkentéssel? Úgy érezzük

Atriadus, Privátbankár