A modern kereskedelmi csatornák növekvő népszerűsége jellemzi a közép-és kelet-európai régiót. A legszembeötlőbb változások Romániában történtek.
A modern kereskedelmi csatornák – különösen a hipermarketek és diszkontok – növekvő népszerűsége jellemzi a közép-és kelet-európai régiót. A legdinamikusabb fejlődés ma már nem Közép-Európa, hanem a Balkán – a legszembeötlőbb változások pedig Romániában történtek. Közép- és Kelet-Európában továbbra is a hipermarketek és diszkontok súlya nő. A dinamikus fejlődés Közép-Európából a Balkánra tevődött át. Gfk - tanulmány.
A modern kereskedelmi csatornák – különösen a hipermarketek és diszkontok – növekvő népszerűsége jellemzi a közép-és kelet-európai régiót. A legdinamikusabb fejlődés ma már nem Közép-Európa, hanem a Balkán – a legszembeötlőbb változások pedig Romániában történtek. Közép- és Kelet-Európában továbbra is a hipermarketek és diszkontok súlya nő. A dinamikus fejlődés Közép-Európából a Balkánra tevődött át.
A GfK Csoport közép- és kelet-európai vásárlási szokásokat vizsgáló Shopping Monitor CEE 2008 tanulmánya egyértelműen a modern kereskedelmi csatornák – különösen a hipermarketek és diszkontok – növekvő népszerűségére mutatott rá. A kutatócsoport 11 országban (Bulgária, Horvátország, a Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország, Románia, az Oroszországot reprezentáló Moszkva, valamint Szentpétervár, Szerbia-Montenegro, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajnát képviselő Kijev) készített, közép- és kelet-európai vásárlói szokásokat feltérképező tanulmánya szerint a régióban mára a hipermarketek váltak a vezető kiskereskedelmiformátummá.
A vizsgált régióban a vásárlók negyede – mintegy 32,7 millió vásárló (ideértve közvetlenül vásárlókat és a velük egy háztartásban élőket) – jelölte meg a hipermarketeket, mint a napi fogyasztási cikkek beszerzésének fő helyét. A diszkontüzletekről a háztartások 18 százaléka nyilatkozott ugyanígy. A diszkontok hosszú távon is stabil növekedést mutatnak. A szupermarketeket a legutóbbi megkérdezés alkalmával a válaszadók 21 százaléka említette napi fogyasztási cikkeinek fő beszerzési helyeként.
A vizsgált országok között természetesen jelentős eltérések figyelhetők meg a kiskereskedelmi hálózat fejlettsége, illetve a lakosság vásárlási szokásainak alakulása következtében. A hipermarketek a legfontosabbak Csehországban, Moszkvában és Szentpéterváron, Magyarországon, valamint Romániában, míg a Horvátországban, Kijevben, Szlovéniában, Szerbiában és Szlovákiában a szupermarketek vezetnek. Stabil a diszkontok pozíciója Moszkvában és Szentpéterváron csakúgy, mint Magyarországon, Lengyelországban és Csehországban. A kisebb önkiszolgáló boltok különösen népszerűek Lengyelországban, Szlovákiában és Magyarországon, a nem önkiszolgáló boltok pedig továbbra is kiemelkedő fontosságúak Bulgáriában.
A tanulmány eredményei azt mutatják, hogy a kiskereskedelmi piac Romániában fejlődik a legdinamikusabban. Míg a nem önkiszolgáló üzleteket fő beszerzési helyszínként említők aránya több mint 50 százalékkal zsugorodott négy év alatt (2003-ban 51 százalék volt, 2007-ben pedig már csak a piac 22 százalékát uralta), a hipermarketek népszerűsége radikálisan nőtt (a 2003-ban mért 4 százalékról 2007-ben 29 százalékra). A diszkont üzletek fejlődése hasonló tendenciákat mutat, hiszen míg 2005-ben a nulláról indult e csatorna, addig 2007-ben már a megkérdezettek 13 százaléka említette, mint fő vásárlási helyszínt.
A bevásárlások fő helyszínei tekintetében konkrét neveket említve a Kaufland és a Tesco négyszer is a három legjobb között szerepelt, a Billa és a Penny Market három, míg a Coop és a Carrefour két országban szerepelt „dobogós helyen”.
A felmérést a GfK Csoport készítette, a magyarországi adatokat GfK Hungária Piackutató Intézet szolgáltatta.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A modern kereskedelmi csatornák növekvő népszerűsége jellemzi a közép-és kelet-európai régiót. A legszembeötlőbb változások Romániában történtek. .jpg)
.jpg)
A kínai elnök aggódik a világgazdaságért. 
