A kicsik ismét többet mosolyognak
Az idén az első negyedévben mínusz 35 ponton zárt a K&H kkv bizalmi indexe, az előző negyedévihez képest 14 ponttal javult - derül ki a K&H Bank és a GfK Hungária Piackutató Intézet közös felméréséből.
Az előző időszakokhoz képest jelentősen javultak - de továbbra is negatívak - a közterhekkel és a gazdaságpolitikával kapcsolatos várakozások, nőtt a hazai kkv-k innovációs hajlandósága, többen terveznek beruházásokat, mint az előző időszakban - áll a felmérésben.
A közterhekkel kapcsolatos várakozások az előző időszak mínusz 75 pontos értéke után mínusz 44 ponton zártak márciusban, míg a gazdaságpolitikáról szóló részindex 11 pontos javulást követően érte el a mínusz 42 pontos értéket. A legutóbbi parlamenti választások óta ez a legmagasabb érték ezen a két területen - jegyzik meg.
A felmérés szerint a kkv-k még mindig a közterhek növekedésétől tartanak leginkább, de a drasztikus, 5 százalék feletti növekedésre számítók aránya jelentősen csökkent, és 2008 első három hónapjában nőtt azok aránya, akik változatlan terhekre vagy a terhek csökkenésére számítanak. A legnagyobb bizalomjavulás a 300-700 millió forint közötti nettó árbevételű cégek körében figyelhető meg, akik esetében a mínusz 12 pont kétéves csúcsérték.
A részindexek közül a legnagyobb romlás a monetáris politika területén mutatkozott. Az ipari vállalkozások számítanak leginkább arra, hogy tovább gyengül a forint: 55 százalék vár pénzromlást, míg a kereskedelmi cégek a legoptimistábbak ezen a téren, 12 százalékuk gondolja úgy, hogy erősödni fog a forint.
A vártnál kisebb mértékben csökkenő infláció, valamint az egész világon jellemző forráshiányos helyzet miatt a vállalkozások továbbra is növekvő hitelkamatokra számítanak, az előző időszakban mért 43 százalékhoz képest a vezetők 50 százaléka várja a vállalati hitelkamatok rátájának növekedését.
A vállalatok többsége, mintegy 69 százaléka tervez beruházást. A kereskedelmi szektorban és a középvállalkozásoknál figyelhető meg a legkisebb beruházási hajlandóság, a legnagyobb arányban továbbra is informatikai fejlesztésekre készülnek a kkv-k (38 százalék), ezt követi a gépekbe (34 százalék) és a gépjárművekbe (20 százalék) történő beruházások tervezése.
A cégek innovációs, piacbővítési szándékai pozitív irányba változtak az elmúlt negyedévben. A versenyhelyzetből adódó innovációs kényszer hatására a kkv-k 64 százaléka tervez valamilyen lépést, profilváltást, termékfejlesztést vagy piacbővítést. Ez az arány a kereskedelemben a legnagyobb (69 százalék), és a mezőgazdaságban a legalacsonyabb (52 százalék).
A megkérdezettek 48 százaléka tartja reálisnak, hogy EU-s támogatásokhoz jusson hozzá. A mezőgazdaságban működő vállalatok továbbra is kiemelkedően bizakodóak e téren, 78 százalékuk tartja elképzelhetőnek a pályázati sikert. Ezen a téren a nagyobb vállalkozások optimistábbak, a kereskedelmi és szolgáltató cégek viszont pesszimistábbak az átlagnál. Ennek oka talán az önerő hiányában és a gyakorlatlanságban keresendő, így számukra fokozottan fontosak a kiegészítő források - jegyzi meg a K&H Bank. Hozzáfűzik azt is, hogy a vállalkozások közül többen tartják reálisnak a pályázati pénzekhez való hozzájutást, mint ahányan egyáltalán találkoztak a számukra releváns pályázati lehetőséggel.
Sokkal optimistábbak lettek a magyarok
Deloitte: megrendült a befektetők bizalma
GKI: az egész üzleti szféra borúsabb
Az előző időszakokhoz képest jelentősen javultak - de továbbra is negatívak - a közterhekkel és a gazdaságpolitikával kapcsolatos várakozások, nőtt a hazai kkv-k innovációs hajlandósága, többen terveznek beruházásokat, mint az előző időszakban - áll a felmérésben.
A közterhekkel kapcsolatos várakozások az előző időszak mínusz 75 pontos értéke után mínusz 44 ponton zártak márciusban, míg a gazdaságpolitikáról szóló részindex 11 pontos javulást követően érte el a mínusz 42 pontos értéket. A legutóbbi parlamenti választások óta ez a legmagasabb érték ezen a két területen - jegyzik meg.
A felmérés szerint a kkv-k még mindig a közterhek növekedésétől tartanak leginkább, de a drasztikus, 5 százalék feletti növekedésre számítók aránya jelentősen csökkent, és 2008 első három hónapjában nőtt azok aránya, akik változatlan terhekre vagy a terhek csökkenésére számítanak. A legnagyobb bizalomjavulás a 300-700 millió forint közötti nettó árbevételű cégek körében figyelhető meg, akik esetében a mínusz 12 pont kétéves csúcsérték.
A részindexek közül a legnagyobb romlás a monetáris politika területén mutatkozott. Az ipari vállalkozások számítanak leginkább arra, hogy tovább gyengül a forint: 55 százalék vár pénzromlást, míg a kereskedelmi cégek a legoptimistábbak ezen a téren, 12 százalékuk gondolja úgy, hogy erősödni fog a forint.
A vártnál kisebb mértékben csökkenő infláció, valamint az egész világon jellemző forráshiányos helyzet miatt a vállalkozások továbbra is növekvő hitelkamatokra számítanak, az előző időszakban mért 43 százalékhoz képest a vezetők 50 százaléka várja a vállalati hitelkamatok rátájának növekedését.
A vállalatok többsége, mintegy 69 százaléka tervez beruházást. A kereskedelmi szektorban és a középvállalkozásoknál figyelhető meg a legkisebb beruházási hajlandóság, a legnagyobb arányban továbbra is informatikai fejlesztésekre készülnek a kkv-k (38 százalék), ezt követi a gépekbe (34 százalék) és a gépjárművekbe (20 százalék) történő beruházások tervezése.
A cégek innovációs, piacbővítési szándékai pozitív irányba változtak az elmúlt negyedévben. A versenyhelyzetből adódó innovációs kényszer hatására a kkv-k 64 százaléka tervez valamilyen lépést, profilváltást, termékfejlesztést vagy piacbővítést. Ez az arány a kereskedelemben a legnagyobb (69 százalék), és a mezőgazdaságban a legalacsonyabb (52 százalék).
A megkérdezettek 48 százaléka tartja reálisnak, hogy EU-s támogatásokhoz jusson hozzá. A mezőgazdaságban működő vállalatok továbbra is kiemelkedően bizakodóak e téren, 78 százalékuk tartja elképzelhetőnek a pályázati sikert. Ezen a téren a nagyobb vállalkozások optimistábbak, a kereskedelmi és szolgáltató cégek viszont pesszimistábbak az átlagnál. Ennek oka talán az önerő hiányában és a gyakorlatlanságban keresendő, így számukra fokozottan fontosak a kiegészítő források - jegyzi meg a K&H Bank. Hozzáfűzik azt is, hogy a vállalkozások közül többen tartják reálisnak a pályázati pénzekhez való hozzájutást, mint ahányan egyáltalán találkoztak a számukra releváns pályázati lehetőséggel.
Sokkal optimistábbak lettek a magyarok
Deloitte: megrendült a befektetők bizalma
GKI: az egész üzleti szféra borúsabb
Oroszország mindaddig nemet mond, amíg Ukrajna fegyvert kap a Nyugattól. 
