A kormány nem tárgyal egyelőre a Bankszövetséggel

A legalapvetőbb kérdésben nem sikerült megegyezésre jutni, ezért is maradtak abba a megbeszélések a kormány és szövetség között. Ez a kérdés  pedig az volt, hogy a bankadó mértéke elviselhetetlenül nagy terhet jelent a pénzintézetek számára, aminek súlyos gazdasági következményei vannak - mondta Nyers.

Arra vonatkozóan, hogy mekkora extra teher lenne még elviselhető átmenetileg a bankszektornak, a szövetség főtitkára nem kívánt konkrét számot mondani,csupán azt, hogy a jelenleginél lényegesen alacsonyabb terhelés lenne elfogadható az átlagos adóterheléshez képest.

Nyers úgy látja: ha több évre fennmaradna a bankadó, a pénzintézetek tőkehelyzete gyengülne, ami által csökkenne a hitelezési képességük, így a bankszektor a gazdasági növekedést kevésbé tudná finanszírozni.

A Magyarországon működő bankok tulajdonosai nem készülnek rá, hogy kibújjanak a bankadó alól, ennek egy év alatt ráadásul nem is lenne különösebb értelme - fogalmazott Nyers a Duna Televízió műsorában.

Az viszont biztosra vehető - tette hozzá -, hogy ha a külföldi anyabankok  magyarországi leányvállalatokhoz juttatott forrásai az eddigieknél jóval gyengébben térülnek meg, akkor ezeket nem, vagy az eddiginél kisebb mértékben helyezik majd ki Magyarországra. Azaz: a hitelezési lehetőségek jelentősen szűkülnek. A külföldi forrásokra viszont szükség van, hiszen a hazai  megtakarítások nem elegek a hitelezéshez.

Nyers Rezső szerint a legalapvetőbb különbség a Magyarországon és más európai gazdaságokban bevezetett vagy bevezetni tervezett bankadó között az adó céljában áll. Bankadót olyan európai országokban vezetnének be, ahol az állam jelentős összegekkel volt kénytelen kisegíteni a bankokat a válság kitörésekor. Most ezt a pénzt szeretnék visszakapni a bankszektortól. Magyarországon ilyen segítségre nem volt szükség - jegyezte meg Nyers a Duna Televízióban. Hozzátette: a hazai és a külföldi bankadó-tervek között öt-tizenötszörös a különbség a magyarországi bankszektor kárára.

Privátbankár