Simor András és Surányi György szerint az állami újraelosztás szintjét jelentős mértékben kéne csökkenteni a gazdasági növekedés gyorsítása érdekében
Az állami újraelosztás GDP-arányos, jelenlegi 50 százalékos szintjét 40 százalékra kell csökkenteni ahhoz, hogy Magyarország gazdasági növekedése 4-5 százalékra gyorsuljon - mondta Simor András jelenlegi és Surányi György korábbi jegybankelnök, amelyhez Veres János pénzügyminiszter szerint jelenleg nehéz politikai támogatást szerezni - hangzott el a Magyar ATV, Friderikusz most című adásában.
Amíg Magyarországon a költségvetés elosztja a GDP 50 százalékát, addig Szlovákiában és a balti államokban, ahol a gazdasági növekedés 6-10 százalék, ez az arány 34-36 százalék, de a régiós átlag sem több 40 százaléknál - mondta Simor András. Ezekben az országokban talán megértették, hogy a kevesebb juttatásból később több lehet, vagy az állam hatékonyabban költi el a pénzt - tette hozzá a Magyar Nemzeti Bank elnöke.
Magyarország GDP-arányosan a szociális rendszerre 4 százalékponttal, az államadósság kamataira két százalékponttal többet költ, mint Szlovákia - magyarázta Veres János, aki emlékeztetett arra, hogy északi szomszédunknál a szociális rendszer szigorítását éhséglázadás kísérte.
Surányi György, a CIB Bank elnöke is a GDP 40 százalékára szorítaná le a költségvetés újraelosztásának az arányát, de ezt fokozatosan, 4-5 év alatt évi 2 százalékpontos lépésekkel valósítaná meg. A jegybank korábbi elnöke a beszélgetés során azt is megemlítette, hogy az adóbevételek azért nem elegendőek, mert közel 1,4 millió ember minimálbér után gyakorlatilag alig adózik. Valaki el tudja képzelni, hogy Magyarországon az ügyvédek bevallott átlagos havi jövedelme 119 ezer forint, a fogorvosoké pedig 126 ezer forint - vetette fel Surányi György.
Simor András szerint a lakosságnak meg lehet magyarázni a szükséges szigorító lépéseket, ha megértetik velük, hogy ellenkező esetben Magyarország véglegesen leszakad és rövidesen olyan távolságra kerülhet Szlovákiától, mint amilyen távolságra jelenleg van Ausztriától.
Veres János a költségvetés 13 600 milliárd forintos kiadási oldalát sorolta: az állam 60 százalékot fordít szociális célokra, oktatásra, egészségügyre, 14 százalékot agrárcélokra illetve közlekedésre, 13 százalékot az állam működésére, 8,2 százalékot az államadósság kamataira, 4 százalékot pedig az Európai Uniós befizetésekre és tartalékokra.
A pénzügyminiszter szerint megtakarítani inkább az önkormányzati gazdálkodásban lehet, hiszen Magyarországon 3200 pénzügyileg önálló önkormányzat van, míg Svédországban 100, Romániában pedig csak az 5000 lakosnál nagyobb települések számítanak önállónak. A 2002 után működő kormányok ezen megpróbáltak változtatni, de mivel a törvény kétharmados, a javaslatok elbuktak - fűzte hozzá.
A konvergenciaprogram eredményeképpen az elmúlt két évben sikerült a kiadásokat közel 1100 milliárd forinttal csökkenteni - jelezte Veres János, miközben tavaly a lakosság reáljövedelme is 4,8 százalékkal csökkent. A jegybank volt és jelenlegi elnöke is arról beszélt, hogy a 2001-2006 közötti felelőtlen politika következményeként volt szükség a kiigazításra.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Simor András és Surányi György szerint az állami újraelosztás szintjét jelentős mértékben kéne csökkenteni a gazdasági növekedés gyorsítása érdekében .jpg)
.jpg)
Szombat délután háromkor kezdődött a betiltott budapesti Pride. 
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
