Adómentes pénzek: nem mindegy, honnan érkezik

A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendelet szerint a munkáltatónak költségtérítést kell fizetnie azon munkavállalóinak, akiknek a lakóhelye és a munkahelye nem azonos településen van. A költségtérítés napi munkába járás és hétvégi hazautazás címén illeti meg a munkavállalót.

Különös rekord az APEH-számlák közt

Napi munkába járás címén jár a költségtérítés annak a munkavállalónak, aki naponta a közigazgatási határon kívülről utazik a munkahelyére, illetve munkarendjétől függő gyakorisággal rendszeresen utazik oda és vissza - áll az APEH témában közzétett tájékoztatójában. A tájékoztató szerint attól függetlenül illeti meg a munkavállalót ez esetben a költségtérítés, hogy ideiglenes, vagy állandó lakóhelyéről utazik a munkahelyére, hiszen naponta, vagy legalábbis rendszeresen tesz meg nagyobb távolságot.

Hétvégi hazautazás esetében pedig akkor illeti meg a munkavállalót az utazási költségtérítés, ha a hétvégeken haza, azaz az állandó lakóhelyére utazik. Ez akkor lehetséges ha a munkavállaló valahol ideiglenesen tartózkodik - olvasható az adóhatóság honlapján.

Önnek mennyi marad idén a borítékban? Számolja ki!

Ha tehát a munkavállaló munkavégzési célból költözik ideiglenesen munkahelyével azonos helységbe, vagy annak közelébe, jár neki a hétvégi hazautazás címén az utazási költségtérítés, ráadásul utóbbi esetben a juttatás napi munkába járás címén is megilleti. Ennek a tájékoztató szerint az az indoka, hogy ugyan nem napi, de heti rendszerességgel nagyobb utat tesz meg a hazautazása és munkahelyére történő visszautazás érdekében.

A költségtérítés magában foglalhatja az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő, a rendelet által előírt elszámolást, vagy a munkáltató nevére szóló számla ellenében, legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó értékben való juttatást, valamint gépjárművel történő munkába járás esetén a munkahely és a lakóhely közötti távolságra kilométerenként fizetett 9 forintos összeget is.

Fontos tudni, hogy az "ideiglenesen" jelző a lakhatási státuszra vonatkozik, nem pedig időbeli korlátot jelent, vagyis a tájékoztató szerint a kormányrendelettel ellentétes a hétvégi hazautazás címén költségtérítésre jogosultak körének leszűkítése meghatározott időtartamra.  Ebből a szempontjából szempontból lényegtelen, hogy a munkavállaló pl. határozott, vagy határozatlan idejű munkaviszonyban áll-e. A költségtérítéshez szintén nem feltétel, hogy az ideiglenes lakhatást a munkáltató finanszírozza, vagy a lakóhely-változás az ő intézkedésére történjen.

Az utazási költségtérítés-juttatást a tájékoztató szerint tehát nem a szja-törvény, hanem a hivatkozott kormányrendelet teszi kötelezővé. A szja-törvény "csak" arról rendelkezik, hogy a rendelet szerint munkába járásnak minősített esetben az erre tekintettel adott költségtérítés összegét a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, az tulajdonképpen adómentes.

Ön mennyibe kerül a cégének? Itt megtudhatja!

Ebből az is következik, hogy nem csak a kormányrendelet szerinti kötelező mértékű juttatás összegét kell figyelmen kívül hagyni a jövedelem számításakor, hanem a bérlet vagy jegy árának teljes összegét, akkor, ha a kötelező mértékű térítésnél magasabb összeget (bérlet, jegy teljes árát) megtéríti a munkáltató a saját döntése alapján.

Amennyiben a jövedelem kiszámításánál figyelmen kívül hagyható költségtérítésen felül fizet a munkáltató ilyen címen juttatást, akkor a felettes rész a magánszemély munkaviszonyból származó adó- és járulékköteles jövedelmének számít - olvasható az adóhatóság honlapján.

Mennyit kóstál az adóreform?
Utólag könnyen lehet okos az APEH
Evások figyelem: nagyot fordult a világ
Mindenkinél újraszámolják az adójóváírást
Mi lesz az egy százalékunkkal?
Járulékok: kis csavarok, nulla végösszegű játék