A felmérés megállapítja: a társaságok nyeresége után fizetendő adó mértékének régóta tartó csökkenése tavaly is folytatódott, a kormányok világszerte egyre inkább az árukra és szolgáltatásokra kivetett úgynevezett fogyasztási adóktól várják a hiányzó költségvetési bevételek pótlását. Tavaly - 1994 óta először - a felmérésben szereplő 106 ország egyikében sem emelték a fő társasági adó mértékét.
A társasági adó globális átlagkulcsa 25,9 százalék, az előző évhez képet majdnem egy százalékponttal alacsonyabb. Az átlagos társaságiadó-kulcs továbbra is az Európai Unióban (EU) a legalacsonyabb, ahol az átlagkulcs 2007-hez képest egy százalékponttal, 23,2 százalékra csökkent. Az ázsiai és csendes-óceáni térségben a legmagasabb az átlagos kulcs, 28,4 százalék, amely 0,8 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál.
Magyarország 16 százalékos kulcsa a hatodik legalacsonyabb az EU országok közül, a 4 százalékos különadót is figyelembe véve pedig a kilencedik legkisebb. Az EU-ban Máltán (35 százalék) és Belgiumban (33,99 százalék) a legmagasabb, és Cipruson, valamint Bulgáriában a legalacsonyabb (10 százalék) a társasági nyereségadó.
Mike Glover partner, a magyarországi KPMG iroda adóügyi szolgáltatásokat nyújtó részlegének vezetője szerint már évek óta észlelhető, hogy a kormányok világszerte a közvetett adók felé fordítják figyelmüket, de az idén még világosabbá vált ez a tendencia. A következő öt évben az üzleti vállalkozások várakozásai szerint a kormányok egyre inkább a közvetett adókra támaszkodnak majd.
Ezt Mike Glover szerint három fő tendencia támasztja alá. Egyrészt a közvetett adók mértéke összességében nem változott, míg a társaságiadó-kulcsokat folyamatosan egyre mélyebbre szorítják. Másrészt egyre több kormány vezet be közvetett adókat: jelenleg 135 országban már működik ilyen típusú adó, több országban pedig folyamatban van a kiépítése. Harmadrészt pedig folyamatosan bővül azoknak a tranzakcióknak a köre, amelyekre ilyen adót vetnek ki, illetve ennek megfelelően az adóhatóságok is átcsoportosítják emberi erőforrásaikat a szervezeten belül.
Az EU-ban szabályozási változások és kormányzati intézkedések tapasztalhatók a végrehajtás szigorítása érdekében. Németországban például az egyik tartományban jelenleg kísérleti jelleggel szakirodáknak adják ki az áfaszabályozást. A KPMG szerint ezt valószínűleg az ország többi részére is kiterjesztik.
Egy olyan világban, ahol egyre mobilabbá válnak a társaságok és nyereségük, a fogyasztásra kivetett adók olyan bevételforrást testesítenek meg, amelynek kevés kormány tud ellenállni; a gazdaság egészéből vonja el a forrásokat, nem csupán a társaságok nyereségéből, folyamatos bevételt biztosít, nem pedig nagyobb időközönként egy-egy jelentős összeget, és esedékességkor sokkal gyorsabban beszedhető, mint a társasági adó - állapítja meg a szakértő.
Bár a nemzetközi verseny továbbra is lefelé nyomja a társaságiadó-kulcsokat, bizonyos jelek azt mutatják, hogy a kormányok ezen a téren is szigorítják a végrehajtást. A társasági adószabályozás egyik legaktívabb új területe a transzferárképzés, ahol egyre több ország vezet be szabályokat az egy nemzetközi csoporthoz tartozó társaságok közötti, határon keresztül történő vásárlás és értékesítés során alkalmazott árak szabályozása céljából. "Magyarországnak tanácsos lenne radikálisan foglalkoznia azzal, hogyan tehető adórendszere vonzóbbá, különösen a munkáltatók számára, hogy megtartsa az itt lévő befektetőket, akik további befektetési partnereket keresnek" - véli Mike Glover.
A cégek lehetnek az adócsökkentés fő haszonélvezői
Elfelejtették az adófizetést Amerikában
50 milliós adósáv: rá lehet startolni
Jó adótanácsadó is holtig tanul
EU: hadat kéne üzenni az off-shore cégeknek
MTI