Alkotmányellenes a versenytörvény módosítása is
Nem szűnik meg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) alelnökeinek a kinevezése az elnök mandátumának lejártával, ahogy ezt az új parlament elfogadta, erről döntött kedden az Alkotmánybíróság (AB) - közölte a testület sajtófőnöke az MTI-vel.
A versenytörvény módosítását július 5-én fogadta el a parlament. Sólyom László, akkori köztársasági elnök 10 nappal később fordult az Alkotmánybírósághoz, kifogásolva azt, hogy a GVH alelnökeinek a megbízása megszűnne az elnök megbízásának a lejártával.
A mostani AB döntés indokolása szerint a GVH elnökének, elnökhelyetteseinek, valamint a Versenytanács tagjainak a kormányzati ciklusoktól elválasztott - hat éves - megbízatási időtartama a GVH autonómiáját védő garanciarendszer egyik eleme. Ezt az Alkotmányból fakadó garanciális követelményt figyelmen kívül hagyó szabály a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmába ütközik, vagyis sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt jogállamiság elvét.
Az AB ugyanakkor nem állapította meg annak a rendelkezésnek az alkotmányellenességét, amely szerint a GVH elnökének javasolt személy is kezdeményezheti - a miniszterelnök egyetértésével - az elnökhelyettesek kinevezését.
A határozat alkotmányellenességet megállapító részéhez Lenkovics Barnabás és Stumpf István alkotmánybírák különvéleményt csatoltak.
MTI
A technológiai részvények alakulását követő Nasdaq index 0,68 százalék erősödést jelzett. 
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
Így néz ki a kormány célkeresztjébe került bizalmi vagyonkezelői piac
Új korszak a magyar alternatív befektetéseknél, lebomlanak a falak a lakosság előtt – Klasszis Podcast
