Álláskeresés: a netet használjuk, a Facebooktól félünk

A felmérés szerint a válaszadók 30 százaléka valamilyen online álláskereső oldal révén lelt rá jelenlegi pozíciójára, ami azt jelzi, hogy az Internet az állások első számú forrása.

 

A résztvevők 18 százaléka „hallomás” útján találta meg jelenlegi munkáját, 17 százalékukat közvetlenül a munkaadó kereste meg, ezután következnek az „egyéb” módszerek (15 százalék), a toborzás, illetve munkaerő-közvetítő vagy fejvadász cég közreműködése (12 százalék), a nyomtatott sajtóban elhelyezett álláshirdetés (7 százalék) és végül a közösségi médiumok (1 százalék).

Jóllehet a megkérdezetteknek csak igen kis hányada találta meg jelenlegi állását ténylegesen közösségi hálózatok segítségével, 25 százalék azoknak az aránya, akik rendszeresen keresgélnek betöltetlen állásokat vagy előrelépési lehetőségeket olyan közösségi oldalakon, mint a Facebook, a LinkedIn és a Twitter.

A 2010 októbere és 2011 januárja között végzett felmérés arra is rávilágít, hogy bár a közösségi médiumokat aktívan használják álláskeresésre, sok felhasználót nyugtalanít a kérdés, hogy nem árthat-e ezzel saját karrierjének. A válaszadók több mint fele elismeri, hogy szándékosan úgy alakítja, „szerkeszti” a közösségi oldalakon elhelyezett személyes tartalmakat, hogy a munkahelyi problémákat elkerülje.

"Mind többen és többen igyekeznek közösségi médiumok segítségével munkát találni, mivel így nemcsak a kívánt állást tudják pontosan megcélozni, hanem akár még az elképzelt munkahelyet is" – fűzte hozzá a felmérés eredményeihez Jónás Anikó, a Kelly Services ügyvezető igazgatója. A jelöltek és a munkaadók egyaránt egyre ügyesebben használják ezt a platformot, ami így folyamatosan növekszik és fejlődik majd, mint a sikeres álláskeresés és a karrier előmozdításának eszköze.

Csak napi egy óra?

A legnépszerűbb közösségi oldal valamennyi korosztálynál a Facebook, amit az ún. „Y” generáció (a 18-29 éves korosztály) 59 százaléka használ álláskeresésre; ez az adat az ún. „baby boomer” generáció (a 48-65 éves korosztály) esetében 45 százalék, az ún. „X” generáció (a 30-47 éves korosztály) vonatkozásában pedig 44 százalék. A válaszadók 31 százalékát aggasztja, hogy a közösségi oldalakon elhelyezett személyes adataik, információik esetleg kedvezőtlenül befolyásolhatják karrierjük alakulását.

Az „Y” generációhoz tartozó válaszadók 25 százaléka úgy véli, a szakmai előmenetel szempontjából elengedhetetlen, hogy az ember aktívan használja a közösségi hálózatokat, és hasonló az arány a „baby boomer” korosztálynál (24 százalék) illetve az „X” generációnál (20 százalék) is. A válaszadók 22 százaléka számolt be arról, hogy munkaadóik belső szabályzattal korlátozzák a közösségi oldalak munkahelyi használatát.

Az online társalgásban legaktívabb munkavállalók a vendéglátásban, a szállítás/disztribúció területén, az utazási/szabadidős szektorban valamint a kiskereskedelemben dolgoznak. Az Internetes álláskeresés terén a vidéki munkavállalók tűnnek aktívabbnak: itt 26 százalék használ közösségi hálózatokat a munkakeresés során, szemben a budapesti 23 százalékkal.

A közösségi hálózatok növekvő népszerűsége ellenére, a válaszadók túlnyomó többsége (77 százalék) legfeljebb egy órát tölt naponta közösségi oldalakon, 11 százalékuk pedig egyáltalán nem foglalkozik ilyesmivel. Csupán 12 százalék azok aránya, akik naponta egy óránál többet töltenek ilyen tevékenységgel - derül ki a Kelly Services felméréséből.

"Egyértelmű, hogy a közösségi hálózatok megjelenésével változik az álláskeresés módja, és az emberek új formában, korábban nem ismert csatornákon tudnak a különféle munkalehetőségekről eszmét cserélni. Csakúgy, mint bármely más új technológia esetében, a felhasználók fokozatosan megtanulják, hogy itt is vannak előnyök és hátrányok, és vigyázniuk kell, hogy valóban az Internet kínálta legjobb lehetőségeket vegyék igénybe, ha a karrierjükről van szó" – tette hozzá Jónás Anikó.